A jelentés néhány kulcsfontosságú megállapítása:

- A 21. század legnagyobb jelentőseggel bíró népesedési változását a városok növekedése jelenti. A jelentés szerint megelőző intézkedések kellenek,mivel túlságosan is nagyméretű és gyors a változás ahhoz, hogy arra a tervezők, politikusok utólag képesek legyenek reagálni.

- 2008-ban első ízben a világ népességének több mint fele, 3,3  milliárd ember él majd városias környezetben. 2030-ra ez a szám 5 milliárdra növekszik. Az urbanizáció gyorsan növekszik a fejlődő világban.

- A globalizáció fő nyertesei a városok, de közülük kevés az, ahol elégséges munkahelyet hoznak létre. Főként a nők, a kisebbségek és a szegények lesznek a vesztesek.

- A 10 millió lélekszám feletti megavárosok száma nem nőtt olyan mértékben, ahogyan azt a hetvenes években prognosztizálták. A városi lakosság több mint fele 500 ezer vagy kevesebb lakosú városban él. Elvben ugyan a kisebb településeken könnyebb megoldani a városiasodás gondjait, de ezekkel a problémákkal nem szembesülnek.  Sokak, főképp a nők jobban élnek a falusi településeken, mint a  városokban, főképp mint a 100 ezernél kisebb lélekszámú városokban.

- A küzdelmet a milleniumi cél, vagyis a szegénység 2015-re történő  megfelezési céljának teljesítéséért a városi szegénynegyedekben kell  megvívni. A szegénység a városi környezetben gyorsabban terjed, mint  vidéken. Ma egy milliárd ember él nyomortelepeken, 90 százalékuk a fejlődő országokban.

(MTI)