Már Papa sem a régi
A Tv 2 kedd reggeli műsorában egy volt rendőr, Labancz Ferenc, az egykori Cattani-kommandó vezetője a Kármán Irén elleni pénteki támadásról szólva azt mondta: "a bűncselekmény elkövetése rendőri végrehajtásra utal". Labancz szerint Kármán Irént megfigyelték, s a támadói akkor csaptak le rá, amikor azt a legkisebb kockázattal megtehették. Labancz - csakúgy, mint maga Kármán Irén a keddi Magyar Hírlapban - beszélt arról is, hogy Kármán 16 éves fiától a nyomozók fenyegetően kérdezték azt, hogy nem ő rúgta-e hasba az édesanyját, nem ütötte-e meg baseballütővel? Délután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) közleményben reagált az elhangzottakra: "Sem a sértett vallomása, sem a nyomozás során eddig beszerzett adatok nem utalnak arra, hogy a bűncselekmény előkészítésében, vagy annak végrehajtásában a rendőrség aktív vagy leszerelt tagjai részt vettek volna." A rendőrségi kihallgatása alatt Kármán Irén fiát ért állítólagos atrocitások miatt ugyan a fiú törvényes képviselői nem tettek feljelentést, ám az NNI az ügyet kivizsgálásra megküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek.
Kármán Irén lapunknak nyilatkozva azt mondta: egyik szomszédja szerint egy-másfél hete rendszeresen feltűnt a lakása közelében egy fehér Opel. Egy férfi ült benne, s amikor ő megjelent a környéken, az autó elhajtott. Elrablói ugyanakkor egy sötét autóval közlekedtek (a típusát nem sikerült beazonosítania). A rendőrség vizsgálja a városrészben, a Kármán Irén Duna-partra hurcolásának lehetséges útvonalán lévő biztonsági és térfigyelő kamerák felvételeit, remélve, hogy feltűnik a figyeléshez vagy a támadáshoz használt autó.
Kármán közölte: elhatárolódik egykori szerzőtársa, Sándor István minden nyilatkozatától. Pénzügyi-elszámolási vitája van a "bosszúszomjas" volt főnyomozóval.
- Ő ajánlotta a könyv kiadóját, s megállapodtunk: a költségeket felesben fizetjük. Majd kiderült, hogy a kiadó levette a maga költségeit, a fotósunkat azonban máig nem fizették ki - mondta Kármán, aki a leginkább azt sérelmezi, hogy Papa a magánéletéről is beszélt a nyilvánosság előtt. - Semmi köze nem volt hozzá, hogy milyen kapcsolat van köztem és az egykori energolos P. Tamás között. Az sem igaz, hogy ő hozott öszsze minket. Megkértem, hogy egy közös ismerősükkel üzenjen Tamásnak, szeretnék interjút készíteni vele. A válasz az volt, hogy P. nem áll szóba újságírókkal, nincs szüksége a nyilvánosságra. Később viszont ő hívott fel engem.
Kármán azt mondja: akkor kezdett megromlani a munkakapcsolata Papával, amikor a főnyomozó fúrni kezdte előtte Karancsi Tibort, az egykori szeghalmi nyomozót, akinél tisztességesebb rendőr kevés van ebben az országban. Rájött, s ezt mások is megerősítették, hogy Papa cinkelt lapokkal játszik, csak azokat az információkat osztja meg vele, amelyek nyilvánosságra kerülése az ő érdekeit is szolgálja, így azokat erősen szűrve kezelte. Sándor István nevének említése nélkül később úgy fogalmazott, annak idején az olajbizottság működését épp azok a hiteltelen tanúk lehetetlenítették el, akik saját érdekeik szerint szuggerálták, mondhatni: megvezették a testületet.Kármán szavaira reagálva Sándor István kategorikusan tagadta, hogy elszámolási vitája lenne az újságírónővel.
- Miután láttam, hogy nem megy a könyv, lemondtam a bevétel engem illető hányadáról - mondta -, így, ha Irénnek elszámolási vitája van, az csakis a kiadóval lehet. Amikor nekiláttunk a könyvnek, abban állapodtunk meg, hogy mindenki fizeti a maga költségeit, s amit a kiadótól kapunk, elfelezzük. Ehhez képest majdnem az összes kiadást én fizettem.
Kármán most Labancz Ferenccel dolgozik egy, a Cattani-kommandó "eddig eltitkolt eseteit" bemutató játékfilmen.
- Labancz Ferenc hívott fel, amikor egy tévéműsorból értesült, hogy Papával forgatok és könyvet írok. S történt, ami történt, megcsináljuk - mondta az újságírónő, aki - ha nem lépnek fel komplikációk - egy-két héten belül elhagyhatja a kórházat, bár teljes felépülése még hónapokig eltarthat.
Idetartozik, hogy az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az egykori Pallag László-féle olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított iratainak felülvizsgálatát. A parlamenti ülésszak utolsó napján Dávid Ibolya (MDF) sürgette a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát azt követően, hogy pénteken elrabolták és megverték az egykori olajügyek hátterét kutató Kármán Irén újságírót. Szili Katalin az MTI-nek elmondta: a vizsgálóbizottság működése során 29 doboznyi nyilvános, az Országgyűlés Irat- és Levéltárában kutatható dokumentum, és kétdoboznyi minősített anyag keletkezett. Egy számítógépes adattároló a vizsgálóbizottság fennállása alatt működött zöldszámra érkezett hívásokat tartalmazza; ezek szintén a minősített információk közé tartoznak.
A minősített anyagok elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek, amelyek titkosítás alóli feloldása a vám- és pénzügyőrségre, a rendőrségre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra tartozik. Az Országgyűlés most soron kívüli állásfoglalást kér tőlük arról, továbbra is fenntartják-e a titkosítást. Az olajbizottság anyagai között egyébként nincsenek olyan dokumentumok, mondta Szili, amelyeket annak idején a testület a rendőrségtől vagy a vámőrségtől kért be. Azokat a munka lezárása után visszaküldték.
Tízéves az Energol-ügy
Tíz éve, 1997 tavaszán a rendőrségi kommandósok Budapest több pontján, egy időben csaptak le az Energol Rt. olajvállalat és az autókereskedelemmel foglalkozó Conti Car Kft. vezetőire. A fővárosi éjszaka ismert alakjait az akkor már országszerte ipari méretekben zajló olajszőkítéssel összefüggésben "rossz minőségű termék forgalomba hozatalával" és adócsalással gyanúsították. A két cég csaknem két tucat vezetője számos közreműködő bevonásával cégek és segítők szövevényes hálózatát alakította ki, hogy az olcsó fűtőolajból (ami lényegében nem volt más, mint pirosra festett közönséges gázolaj) kivonják a színezőanyagot, s a "szőkített" üzemanyagot adózatlanul értékesítsék, a bevételt tisztára mossák. A nyomozás évekig tartott, közben hol külön kezelték a Conti Car és az Energol ügyét, hol egyesítették, majd újra szétszedték, újra egyesítették. A gyanúsítottak közül többeknek a neve felbukkant a '90-es évek robbantásos-leszámolásos bűncselekmény-sorozatában, s a jogerős ítélettel tavaly lezárult kecskeméti maffiaperben is. Az Energol-per, amelyben 19 olajos ellen emeltek vádat rossz minőségű termék forgalomba hozatala, csalás, 6,7 milliárdos adócsalás, okirat-hamisítás és hasonló bűncselekmények miatt, 2003-ban kezdődött, s állítólag az ősszel, legkorábban október végén, november elején megszülethet az elsőfokú ítélet. Nem nehéz megjósolni, hogy ha a bíróság bűnösnek mondja ki a vádlottakat - hacsak napra pontosan nem ugyanakkora ítéletet szab ki rájuk, mint amennyi időt a nyomozati szakban előzetesben töltöttek -, az ítélet nem lesz jogerős.
