Kivonja a hadrendből a magyar hadsereg 2009-ig a MIG-29-es vadászgépeit. A Moszkvában tegnap tárgyaló magyar honvédelmi miniszter azt javasolta orosz tárgyalópartnereinek, hogy Oroszország vásárolja vissza az 1990-es években az orosz államadósság törlesztése fejében Magyarországra hozott gépeket. Igaz, Szekeres Imre a javaslatot csak az orosz törvényhozás védelmi bizottsága vezetőinek mondhatta el, mivel az orosz védelmi miniszter a múlt héten elfoglaltságára hivatkozva lemondta a találkozót magyar kollégájával. Anatolij Szergyukov távolmaradása azonban inkább a feszültebb NATO-orosz viszonnyal hozható összefüggésbe, amelyen nem enyhített sem az európai hagyományos fegyveres erők állomásoztatásáról szóló szerződés (CEF) tagállamainak két héttel ezelőtti bécsi találkozója, sem NATO-Oroszország Tanács tegnapi nagyköveti szintű megbeszélése.

Ennek ellenére Szekeres konstruktívnak minősítette az orosz parlament alsó- és felsőházának védelmi bizottságainál tett látogatását, amelyen az orosz tárgyalófél ígéretet tett a magyar ajánlat továbbítására. Eszerint a "hazaszálló" MiG-ek áráért Budapest Oroszországban újítaná fel a hadrendben lévő MI-17-es és 24-es típusú harci és szállító helikoptereit, valamint újabb helikoptereket is vásárolna Moszkvától. (A Magyarországra küldött 27 darab MiG-29-ből jelenleg 14 alkalmas repülésre.) A honvédelmi miniszter reményei szerint az erről szóló tárgyalás még az idén elkezdődhet.

A Szekeres látogatásával egy időben tartott NATO-Oroszország Tanács moszkvai megbeszélésén jelen lévő Jaap de Hoop Scheffer találkozott Vlagyimir Putyinnal. A NATO főtitkára és az orosz államfő tárgyalásainak fő témája a CEF sorsa volt. Moszkva az 1990-ben kötött szerződésből való kilépéssel fenyeget. (Orosz sajtóhírek szerint Putyin már aláírt egy ezzel kapcsolatos ukázt, amely még a héten nyilvánosságra kerülhet.) A főtitkár nyilatkozatában a szerződés fenntartása mellett érvelt. Moszkva szerint azonban az elmúlt 17 év változásai miatt a CEF nem igazodik a valósághoz, így elvárja, hogy a szerződés tagjai ratifikálják az 1999-ben megfogalmazott módosításokat, amelyeket csak Moszkva, Kijev, Minszk és Asztana írt alá. A Nyugat azonban ezt a nyolc évvel ezelőtti Isztambuli szerződés feltételeinek orosz teljesítéséhez köti, ami előírja az orosz erők kivonását Grúziából és Moldáviából. (Az előbbi 2008 végéig megvalósulhat, utóbbira azonban Moszkva szerint nem kötelezi az Isztambuli szerződés, amely csak szándékként fogalmazza meg az fegyveres erők teljes kivonását a térségből.)

Miközben a felek a partneri viszony fenntartásának fontosságát említették, nem közeledtek az álláspontok az amerikai rakétavédelmi rendszer cseh- és lengyelországi telepítéséről sem. Az orosz fél szerint burkoltan Moszkva ellen � és nem az iráni rakétaveszély elhárítására � irányuló telepítés esetén Oroszország az új objektumokra irányíthatja rakétáit. A NATO főtitkára szerint a kijelentés nem alkalmas nézeteltérés párbeszéd útján való rendezésére.  

(Ny.G.)

MI-24-es harci helikoptert a MIG-ekért cserébe Oroszországban újítanák fel