"A lakosság 30-60 százaléka a vesztesek közé került"
Az előadás alapját a tudós készülő, A szovjet blokkból az Európai Unióba - Közép- és Kelet-Európa történelmi átalakulása: sikerek, kudarcok és kilátások című munkája képezte, amelyben Berend T. Iván az 1973 és 2006 közötti időszak gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi.
Az átalakulás az egyetlen út, amely a felzárkózáshoz vezet. A visszaesés elkerülhetetlen volt, de történtek olyan hibák, amelyek miatt 1989 után a volt szocialista országokban mély gazdasági válság alakult ki és a változások a szükségesnél nagyobb tehertételt jelentettek a térség lakosságának - mondta.
Példaként említette a "lázas felbuzdulást", amellyel az állam visszaszorítását követelték. A tudós ellenpéldaként Szlovéniát, a térség legsikeresebb országát hozta fel, ahol nagyon óvatosan privatizáltak, s csak 2000 után, az EU nyomására fogtak hozzá nagyobb mértékben az állami tulajdon lebontásához.
A másik hibának Berend T. az elsietett nyitást nevezte, azt, hogy a régió országaiban a gyorsaság önmagában értékké vált.
Mindennek következtében a térség gazdaságainak teljesítménye, amely az 1820-as évektől, a statisztika megjelenésétől kezdve a nyugat-európai szint 45-50 százalékát tette ki, 1993-ban 30 százalékra esett vissza.
Az átalakulások társadalmi hatásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszerváltás után tömegessé vált a munkanélküliség, az árszínvonal a korábbi öt-nyolcszorosára emelkedett, miközben jelentősen csökkentek a reálbérek, s megjelent a nyomor. "A lakosság 30-60 százaléka a vesztesek közé került" - mondta Berend T. Iván.
Szerinte a sokkhatás nem annyira anyagi, mint inkább kulturális okokra vezethető vissza, arra, hogy megszűntek a megszokott intézmények, s átalakult az értékrend.
Mint mondta, az egy munkahelyhez való ragaszkodás többé nem érték, ahogy korábban nem tartozott az értékek közé a kockázatvállalás. Az új értékek csak generációváltással gyökeresedhetnek meg véglegesen - hangsúlyozta a professzor.
Az átalakulások pozitív momentumai közé sorolta a piacgazdaság kialakulását, a modern technológiák és üzemszervezés meghonosodását, az export új szerkezetét.
Mindebben óriási szerepe volt az Európai Uniónak, amely 2000 és 2013 között 145 milliárd eurót adott, ad segélyként a régió országainak, közel kétszer annyit, mint a második világháború után a Marshall-terv keretében folyósított az Egyesült Államok Nyugat-Európának. Szerepet játszottak a direkt külföldi befektetések is, amelyekkel másfél évtized alatt 240 milliárd dollár érkezett a régióba - mutatott rá a történész, hozzátéve, hogy az összeg kétharmadát Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon fektették be.
Az előadása végén a kilátásokról beszélt: a siker nem garantált. A térség felzárkózása Nyugat-Európához "nem irreális cél, de nem is diadalmenet", a folyamatot külső és belső tényezők egyaránt veszélyeztetik.
A tudós külön kiemelte a politikai és gazdasági stabilitás fontosságát.
"Ha szétnézünk Közép- és Kelet-Európában, virágzik a populizmus", ám az EU közreműködésével, amely támogatja a regionális fejlesztéseket, lehetőség van a nehézségek leküzdésére.
Végső konklúzióként Berend T. Iván kifejtette, hogy ha sikeres lesz a felzárkózás, a közép-kelet-európai régió, amelynek országait leginkább a hasonló problémák kötik össze, eltűnik, "beolvad Európa testébe".
(MTI)
