Valóságos világválogatott vonul fel a futballügyileg csaknem másfél évtizede "kisemmizett" ország képviseletében, mégpedig Alfio Basile szövetségi kapitány vezényletével. A szakvezető személye azért fontos, mert Basile irányította az argentinokat a '93-as Copa Americán, a legutóbbi tornagyőzelem alkalmával. Akkor még Goycoechea volt a kapus, Ruggeri a középhátvéd, Simeone és Redondo a két középső középpályás, Leonardo Rodriguez az irányító és Batistuta a mesterlövész...

De az akkori kiadás után egy összehasonlíthatatlanul szebb korszak is megkezdődött. A brazilok 1994-ben elhódították a világbajnoki címet, majd a következő tizenegy esztendőben sorra játszották a döntőket. Aztán a tavalyi vb-kudarc arra ösztönözte a Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitányt felváltó Dungát, hogy a németországi világbajnokságon csődöt mondó trió tagjai közül elfelejtse Adrianót, Ronaldinhót pedig rendszeresen, míg Kakát néhányszor a cserepadra ültesse. Ronaldo ugyan egy-két meccsen valóban Ronaldo volt a világbajnokságon, de Dungát ez sem hatotta meg: a "Fenomén" eddig még nem kapott meghívót korábbi játékostársától.

Így tehát nem tekinthető különlegességnek, hogy a brazilok jórészt a fiatalokat delegálják, "bomba" védelemmel (Doni, Daniel Alves, Maicon, Alex Rodrigo, Juan, Gilberto és idesorolható a "szűrőfedezet" Gilberto Silva is), de kétséges hatékonyságú támadó futballistákkal (Diego, Elano, Julio Baptista, Robinho, Fred).

Ezen a készleten - brazil szinten - még lehet javítani, Uruguay viszont jobb keretet aligha tud kiállítani a Basiléhez hasonlóan reaktivált Oscar Tabarez jelöltjeinél. Diogo, Diego Lugano, Dario Rodriguez, Estoyanoff, Forlan és Recoba fémjelzi leginkább az alakulatot, amely - meglepő vagy sem - a Copa Americák listavezetőjének önbizalmával készül a vetélkedőre. Az örökrangsorban Argentína és Uruguay egyformán tizennégy diadallal áll az élen, míg a harmadik helyezett Brazília csak hét elsőséggel büszkélkedhet. Gondolják meg, a brazilok alig kettővel több térségi diadalt számolnak, mint amennyi világbajnoki címet szereztek!

S Argentína meg Uruguay csapatán kívül számolniuk kell az Egyesült Államok, valamint Mexikó együttesével is. Az utóbbi gárda nem csupán a csoporttársuk, hanem szinte a mumusuk: az elmúlt tíz évben éppen annyiszor nyertek ellene, mint ahányszor nem (6 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség). A címvédő brazilok elsősége már-már meglepetés volna, viszont - a legfőbb vetélytársat fricskázva - azt emlegetik: a múlt év szeptemberében, a londoni Emirates stadionba kihelyezett barátságos találkozón ugyancsak ott volt az argentin elit Abbondanzieritől Riquelméig, Messitől Tevezig, mégis Dunga ifjú legénysége aratott (3-0).

De egyszer véget kell érnie az örök riválist sújtó átoknak.

Vagy az még 2007-ben is tart?

Így játszanak

A csoport: Uruguay (30. a világranglistán), Peru (64.), Venezuela (70.), Bolívia (92.). A keddi (magyar idő szerint szerda hajnali) nyitány programja: Uruguay-Peru, Venezuela-Bolívia.

B csoport: Brazília (3.),

Mexikó (26.), Ecuador (44.), Chile (53.).

C csoport: Argentína (5.), Egyesült Államok (16.), Kolumbia (31.), Paraguay (37.).

A csoportok első két helyezettje, továbbá a két legjobb harmadik jut tovább. A negyeddöntőket július 7-én és 8-án, az elődöntőket július 10-én és 11-én, a döntőt július 15-én rendezik.