Putyin felértékeli Délkelet-Európát
A két építő-finanszírozó, az orosz Gazprom és az olasz Eni egyelőre titokban tartja, merre húzódik a vezeték. Két változatot említenek: az "északi" Románián/Bulgárián és Magyarországon át érné el a nagy nyugat-európai felhasználókat, a "déli" változat pedig Görögországon/Bulgárián keresztül vezetne nyugatnak.
Budapesten továbbra is némi zavartság érezhető, nem látni pontosan, hogy a régió energetikai peresztrojkájában, átépítésében-felértékelődésében hazánk végül milyen szerepet játszhat. Túl sok az ismeretlen, az ismétlődő elem. Az oroszok Belgráddal, balkáni stratégiai szövetségesükkel olyan szénhidrogéntermék (olaj-gáz) szállítási útvonalakról tárgyaltak, kötöttek előzetes megállapodást, amelyeket korábban a magyaroknak is megígértek. Ugyanez érvényes a minapi bécsi Putyin-út eredményeképpen az osztrákokkal gáztároló-építésről elért egyezségre is. A magyarok figyelnek és több vasat is a tűzben tartanak, de esélyegyenlőség esetén a nyugati Nabucco vezetéktervet fogják támogatni.
Az új, az energiának még nagyobb szerepet szánó orosz stratégia jegyében Moszkva igyekszik kiiktatni a zavaró tényezőket, mindenekelőtt Ukrajnát (kisebb mértékben Fehéroroszországot), amelyen át jelenleg még kulcsfontosságú olaj-gázvezetékek futnak Kelet-Közép-Európába, s tovább nyugatra. Ez Délkelet-Európa szerepének felértékelődését jelenti. Észak-Európában (a Keleti-tenger alatt) Kelet-Közép-Európát, a lengyeleket, ukránokat, fehéroroszokat kikerülő, Németországig húzódó vezeték épül. Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában a Kék áramlatra alapozott vezetékhálózat épül ki egészen Nyugat-Európáig. Zágrábban különösen Szlovénia, mint leendő EU-elnök, hangsúlyozta a szabad, egyenlő feltételekkel/árakkal működő európai közös energiapiac fontosságát.
Az irániak is dolgoznak: egy magas rangú teheráni diplomata lapunknak jelezte, svájci tőkével, technológiai támogatással Törökországon, Görögországon át Albániáig vezetnék az iráni gázt, amelyet ott cseppfolyósítanának, s indítanák el nyugat-európai kikötők felé.
A Putyin-körút másik célja, a NATO-ba, EU-ba készülő Horvátország körüludvarlása. Az orosz elnök a hét végén Zágrábban, horvát kezdeményezésre rendezett balkáni energia-csúcstalálkozón Stjepan Mesic elnökkel, a házigazdával találkozva megcsillantotta az energiaszállításnál sokkal szélesebb körű együttműködés lehetőségét is. A horvátok, leküzdve a környezetvédők ellenállását, ismét napirendre tűzik az Oroszországból Omisalj kikötőjébe olajat szállító Druzsba vezeték, és a tervezett földgáz-cseppfolyósító kikötő kérdését. Moszkva atomenergiában is "utazik". Putyin Zágrábban reményét fejezte ki, hogy az új bolgár atomerőmű (Belene) 1982 óta húzódó felépítéséről még az év vége előtt aláírják a megállapodást az orosz Atomenergoprojekttel.
