Sértette a pártatlanságot a BBC-film
Az alapvetően pozitív, mégis számos kritikai elemet tartalmazó dokumentum szerint a BBC elsősorban a politikai adásokban ügyel kínosan a semlegességre, noha annak a szórakoztató műfajokban is érvényesülnie kell. A jelentés több példát sorol fel, amikor a világszerte modellként szolgáló intézményt cserbenhagyta az ítélőképessége. Az egyik különös példa, hogy amikor 2005-ben bevezették a háromdimenziós időjárási térképet, az anyagilag jobban eleresztett Délkelet-Anglia látszott a központnak, Skócia északi részei periferiálisnak tűntek. A problémát gyorsan megoldották, de ahogy ezt a BBC online kiadása kiemelte, az előrejelzés változatlanul a nagyvárosokra vonatkozik, mintha a lakosság jelentős része nem vidéki településeken élne.
Gondja volt a grémiumnak az afrikai szegénység elleni, 2005-ös kezdeményezéssel is. Kifogásolható volt, ahogy a Live 8 világkoncerteket népszerűsítették. Az értékelés szerint Bob Geldof, Richard Curtis és Bono nyomást gyakorolt a G8 állam- és kormányfőire, bátorította a Gleneaglesben ülésező csúcsértekezlet elleni tömegtüntetéseket.
Alaposan megkapta a magáét a Dibley lelkésze című tévéfilmsorozat is, amelynek egyik epizódjában egyperces Make Poverty History (Legyen a szegénység a múlté!) kampányvideot játszottak be, és a szereplőket az akció támogatására szólították fel. A BBC szerkesztési elvei kizárják alapítványok támogatását, két, gyermekekkel foglalkozó jótékonysági intézmény kivételével.
A vizsgálattal párhuzamosan elvégzett közvélemény-kutatás szerint a "fogyasztók" 84 százaléka véli úgy, hogy a pártatlanságot nehéz betartani. A hallgatók-nézők kétharmadának az a benyomása, hogy a BBC munkatársai semlegesebbnek érzik magukat, mint amilyenek a valóságban. Nem is kell messzire menni, hiszen Andrew Marr, a társaság befolyásos politikai főszerkesztője is "vele született liberális előítéleteket" vél felfedezni a szerkesztésben.
Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy "a semlegesség elve nem mentség a színtelen, érdektelen műsorokra. Lehetőséget ad arra, hogy vezető újságírók és dokumentumműsor-szerkesztők elfogulatlan, tényeken alapuló megállapításokat tegyenek, külső munkatársak és írók ellentmondásos, szenvedélyes és vitára serkentő érveket fogalmazzanak meg."