Kerékpárút vezet a gát koronáján
Csongrádon az a legszebb, hogy az épített és a természeti környezet átszövi egymást - mondja Tóth Béla szobrászművész, akinek a lakása és műterme a kisváros legrégibb részén lévő egykori halászfaluban van. Ezen a részen nagyon nagy veszélyt okoztak az utóbbi évtized árvizei: a gáthoz legközelebb álló házakat le is kellett bontani a védekezés idején. Magát a gátat 2006-ban erősítették meg - az egykori, téglával bélelt utolsó töltést elbontották, és betongátat emeltek a helyére. A művész szerint már ez is hiba volt.
- Markolóval bontották, nyírták szét a gátat - meséli a művész. - Tönkretették a régi, jól kiégetett, nagyméretű téglákat. A kitermelt tégla egy részét deponálták, ezekből jó sokat - szerintem szerencsére - ismeretlenek elloptak. Azért mondom, hogy szerencsére, mert így legalább van remény rá, hogy méltó helyen építik be őket. A régi téglák egy másik részét ugyanis egyszerűen beletúrták a Tiszába, amit én nemcsak felháborítónak, hanem ésszerűtlennek is tartok: egyebek közt azért vannak egyre nagyobb árvizek, mert nem kotorják a medret, amely így fokozatosan feltöltődik. Nem tartják karban az árteret, amelyen ennek következtében felnőnek olyan növények, amelyek akadályozzák a víz gyors levonulását. Persze, hogy nő az árvíz veszélye. De nem betongátat kellett volna építeni, hanem megtartani a régi, természetközeli megoldást.
Tóth Béla tiltakozott a betongát ellen, de hiába. A gát tetejére még egy téglafalat is építettek, amit különösen oda nem illőnek tart.
- Egyszerűen elvágták vele a folyót a várostól - háborog a művész. - A város felől nézve az a fal sokkal magasabbnak tűnik, mint 80-90 centi, amennyi valójában. A téglafal tetején különösen oda nem illőnek találom a fehér műkő borítást. Hogy a jó ízlés elleni merényleteket tovább folytassák, a téglafal tetejére egy kandelábersort terveznek, hogy díszkivilágítást kapjon a betongát.
Tóth Béla hangadó tagja egy helyi civil szervezetnek, a Városszépészeti Bizottmánynak. Ez a szervezet szót emelt a gát, a fal, most pedig a kandeláberek ellen. A szobrász mutatja is, mely kandeléberek között választhat a képviselő-testület.
- Azzal próbálnak kedvet csinálni hozzájuk, hogy ilyenek világítanak Bécsben, a schönbrunni kastélyban, a zürichi főpályaudvaron, Moszkvában és Tokióban. Azt kérdezte tőlem egy képviselő, hogy talán nem jártam még Párizsban. Na, pedig ott is ilyenek vannak a Szajna-parton. Ami jó Párizsban a Szajna-partra, az miért nem jó Csongrádon a Tisza-parton? A nép már alig várja, hogy épüljön itt valami különleges, és meginduljon a város a felemelkedés útján. Maga ezt nem akarja, művész úr? - idézi a szobrász a neki címzett szemrehányásokat.
Ezután Tóth Béla kivezet a Tisza-partra, ahol a betontöltés tövében Makovecz Imre stílusát utánzó tornyos buszmegálló mellett régi telefonfülke rozsdásodik. Ha fölnéz az ember, látja, hogy a levegőben szinte egymást érik a kábelek.
- Miért kellene a töltés tetejét kivilágítani? - kérdi Tóth Béla. - Azt is mondták, árvízkor jobban látni majd a vizet. Aki látott már közelről árvizet, az tudja, hogy olyankor nem a medret kell nézni, hanem a mentett oldalon a buzgárokat. A meder felől csak az odadobált gazt és szemetet látni, már ha valaki vakító lámpafényben akar éjszaka a töltés tetején andalogni. Én azt sem értem, miért kell a gát koronáján vezetni az Euro Velo nemzetközi kerékpárutat - ha lesznek biciklis turisták, azok ne tekerjenek el a város mellett, hanem jöjjenek be, és nézzenek meg bennünket.
Tóth Béla megpróbálta a véleményét a közgyűlésen is kifejteni. Mondták neki, csak akkor szólalhat meg, ha a képviselők megszavazzák, hogy hozzászólhat. Bár szeret terjengősen beszélni, csak 10 percet kért, de mindössze öt percet szavaztak meg neki. A polgármester azonban felajánlotta, hogy segíthet a megfelelő kandeláberek kiválasztásában: mondja meg, a katalógusból melyiket tegyék a gátra.
- Egyiket sem! Nem kell oda díszkivilágítás! - mondta erre Tóth Béla, aki tisztában van vele, hogy ezzel jelentős összegű európai uniós pénztől esne el a város. - Csak azért vegyünk valamit, ami nem is illik ide, mert ezt támogatja az Európai Unió? Ezt hozta a pályázati rendszer, hogy annak is muszáj a csorda után mennie, aki a saját fejével szeret gondolkozni?
Bedő Tamás, Csongrád MSZP-s polgármestere szerint a kandeláberek kérdésében még nem döntöttek: vala-milyen világítás mindenképpen kell a kerékpárút miatt - talán olcsóbb, rejtettebb, diszkrétebb lámpát, mint a kandeláber. A gátat muszáj volt megerősíteni, mert két nagyon nagy árvíz fenyegette a várost a közelmúltban. A beton nem engedi át a vizet, és ellenáll a nyomásnak, a külseje viszont "díszíthető", alakítható - hogy miként, arról folyik most a vita. A gát korábban csupán védmű volt - most összekötő sétány a város két központja, a régi belváros és a jelenlegi városközpont között. Az Euro Velo kerékpárút vonala a Tisza jobb partja, vagyis a gát. Nem Csongrádon jelölték ki - megváltoztatni nem lehet, de máris kiépítették a jelzéseket az összes idegenforgalmi célponthoz.
- Csongrád kétszer pályázott sikertelenül a városrekonstrukciós programban - azért sem dicsértek meg bennünket. Nagyon szeretnénk, ha az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjából végre fejlesztési pénzhez jutnánk - mondja Bedő Tamás. - Én abban bízok, hogy egy idő után majd abban is meglátják az épített és a természeti környezet egységét, amit most igyekszünk megvalósítani.
