Ez jelentős versenyelőny. A felmérés készítői hangsúlyozzák: a megfelelő tömegközlekedési lehetőségek számottevően hozzájárulnak a növekedéshez, lehetővé teszik, hogy az emberek gyorsan reagáljanak a gazdasági helyzet és a munkaerőpiac változására.

A Kelly Magyarországon főként a felsőfokú végzettségűek elhelyezésére szakosodott, ezért a felmérésből elsősorban az értelmiségi munkakörben dolgozók munkába járási szokásaira vonható le következtetés. A vizsgálat azt mutatja, hogy nálunk kevesebben élnek a tömegközlekedés adta lehetőségekkel, mint jó néhány más - e téren a hazainál kedvezőtlenebb helyzetben lévő - országban. Azon a listán ugyanis, amely azt méri fel, hogy a megkérdezettek előnyben részesítik-e a tömegközlekedést a saját gépjárművel szemben, tizedikek vagyunk, az iroda magyar ügyfeleinek mindössze 68 százaléka válaszolt igennel. Nálunk népszerűbb a tömegközlekedés, mint az "elérhetőségi" lista 17. helyén álló Spanyolországban - ahol egyébként a felmérésben részt vevők mindössze 73 százaléka tudja elérni munkahelyét tömegközlekedéssel - vagy Thaiföldön - utóbbi a lista 15. helyén áll. A legtöbben a közösségi járműveket Indonéziában használják, a munkavállalók 93 százaléka. A legkevésbé Törökországban - (29 százalék) az Egyesült Államokban és Puerto Ricóban (34-34 százalék) veszik igénybe a tömegközlekedést. Az elérhetőségre adott válaszok listájának utolsó négy helyén - Franciaországgal együtt - ezek az államok állnak.

A felmérés - legalábbis nálunk - interneten készült. Bár a kérdések között nem szerepelt az anyagi helyzetre vonatkozó, a válaszokból - a válaszadói csoportok kor és foglalkozás szerinti összetétele alapján - erről is képet kaphatunk. Feltehetően a középgeneráció keres a legjobban, bár az is lehet, hogy a 25-44 év közöttiek közül többen dolgoznak rugalmasságot követelő munkahelyen. Ebben a korcsoportban ugyanis az átlagosnál jóval többen részesítik előnyben a saját gépjárművet. Az egyes szakmák anyagi megbecsültségéről árulkodhat az, hogy az oktatásban dolgozók majdnem mindegyike, és a helyi közigazgatásban alkalmazottak többsége is a tömegközlekedésre szavaz. A legkevesebben a kiskereskedelemben és a gyártásban dolgozók közül mondták, hogy előnyben részesítik a közösségi járműveket. Felsőfokú végzettségűekről lévén szó, ez esetben feltehetően több telephely felügyelete vagy irányítása a feladat.

A hazai felmérésben megkérdezettek valamivel kevesebb mint negyede válaszolta, hogy az árak csökkentése esetén áttérne a tömegközlekedésre. A skandináv államokban ez az arány 37 százalék, Németországban pedig 38 százalék. Jó néhány országban ennél is fontosabb vonzerőnek tartják a járatok sűrűségének növelését, például Spanyolországban a megkérdezettek 37 százaléka helyezte erre a súlyt - szemben az árcsökkentést szorgalmazók 15 százalékos táborával -, Franciaországban, Luxemburgban és Belgiumban pedig a megkérdezettek harmadánál esett a legnagyobb súllyal a latba ez a feltétel. Nálunk nagyjából ugyanannyian nevezték meg a vonzást növelő tényezők között a járatsűrűséget, mint az árak mérséklését.

A kiépült tömegközlekedési hálózat meglétére utal az is, hogy a magyarok jóval kisebb arányban mondták szükségesnek a "hozzáférhetőség" javítását (16 százalék), mint a felmérésben részt vevő országokra jellemző, 28 százalékos átlag. De az is lehet, hogy csak nagyobb a tűrőképességünk, hiszen a hazai választ adók mindössze hét százaléka szerint növelné a tömegközlekedés attraktivitását a járművek komfortosabbá tétele, míg nemzetközi viszonylatban a megkérdezettek ötöde számára ez a legfontosabb feltétel.

Csúcsforgalom idején akcióba lépnek a "benyomóemberek" a tokiói metróban