Sándor István alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyik elődszervezetének, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságának egykori, Papa fedőnéven megismert operatív tisztje hónapokon át dolgozott együtt Kármán Irénnel egy, a ’90-es évek olajügyeit feldolgozó könyv, valamint dokumentumfilm elkészítésén. Az újságírónő péntek esti elrablása és bántalmazása után a Népszabadság érdeklődésére azt mondta: hat hónapja elváltak útjaik, mert Irén rossz tanácsadókra kezdett hallgatni. Papa elismerte, annak idején ő hozta össze Kármán Irént P. Tamással, az olajbűnözésben érintett egyik legnagyobb vállalat, az Energol Rt. egyik igazgatójával.

P. Tamás éveken keresztül vezette az ORFK TOP 10-es körözési listáját. Sohasem tudták elfogni, állítólag 1996-tól közel tíz évig külföldön élt, s csak akkor jött haza, amikor már minden gyanúsítása elévült. Ma törvényesen bejegyzett, sikeres vállalkozást irányít Budapesten.

Papa szerint a riporter és a riportalany viszonya „sajátosan” alakult, hogy ez alatt pontosan mit ért, arról a nyugalmazott rendőrtiszt nem beszélt. Meggyőződése azonban, hogy Kármán Irén támadói az eddig „mindent megúszó” P. Tamásnak akartak üzenni.

Úgy tudjuk, néhány hónapja konfliktus alakult ki P. Tamás és egy másik volt „olajos” között. Papa kettejük konfliktusát sejti az újságíró elleni támadás hátterében. Eszerint tehát nem az újságírónőnek, mint inkább a feltételezésük szerint őt bennfentes alvilági információkkal ellátó P.-nek szólt az attak? Ennek a feltételezésnek ellentmondani látszik azonban az a tény, hogy Kármán Irén könyve már hónapokkal ez előtt a boltokba került. Akiket sértett, már rég megsértődhettek, és bosszút állhattak volna.

Egy másik feltevés szerint Kármán Irén másik, egykor nyomozóként szolgált rendőr segítője, Labancz Ferenc egyik múlt heti nyilatkozata sejtik az ügy hátterében. Labancz a Tv2 reggeli műsorában a Fenyő-gyilkosságról szólva fölemlegette, hogy néhány perccel a gyilkosság előtt valaki (pontosan lehet tudni, hogy ki) a helyszínről telefonált (azt is lehet tudni, hogy kinek), de a nyomozás később nem foglalkozott azzal, hogy az illető miért volt ott, s kinek és mit jelentett. Rendőrségi körökben nem zárják ki, hogy Labancz nyilatkozata „csapta ki valakinél a biztosítékot”.

Széles körben ismert volt, hogy Kármán Irén három hete már Labancz Ferenccel dolgozik egy, az úgynevezett Cattani-kommandó eddig a nyilvánosság előtt elhallgatott történetének megfilmesítésén. A Fenyő-ügyben tett nyilatkozata miatt magát „találva érző ismeretlen” azonban nem a ma is jó erőben lévő volt rendőrt, hanem az újságírónőt verette meg, mintegy figyelmeztetésül, hogy Labancz ne feszegesse még egyszer nyilvánosan, hogy ki, mikor és kinek telefonált a Fenyő-gyilkosság éjjelén.

A Cattani-kommandót 1991-ben hívta életre az akkori országos rendőrfőkapitány, Túrós András. A kis létszámú, válogatott egység országos hatáskörrel nyomozott az akkor ismert bűnszervezetek ellen. Számos sikeres akció és több mint 130 gyanúsított ellen indított eljárás állt már mögöttük, amikor – nyolc hónapi működés után – az egységet feloszlatták. A döntést hivatalosan azzal indokolták, hogy az ORFK-n, a fővárosban és néhány megyében önálló szervezett bűnözés elleni egységek alakultak. Az egység tagjai, köztük Labancz is azt vallotta: azért oszlatták fel a Cattani-kommandót, mert túl sok bizonyítékot gyűjtött össze rendőri vezetők és politikusok ellen. Ezek közül azonban csak néhány kapott annak idején nyilvánosságot.

A legnagyobbat a Torgyán József lejáratására szervezett akció, amelyet a Cattani-kommandónak kellett volna végrehajtania. Az egység több tagja sajtótájékoztatót tartott a törvénysértő megbízatásról. A tájékoztató után az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatról szóló 40 oldalas jelentést 80 évre titkosították, így a legkorábban, 2072-ben ismerhető meg.

A rendőrség szűkszavúan nyilatkozik Kármán Irén ügyében. Csontos Stefánia, az NNI helyettes szóvivője csak annyit mondott, azért vették át a nyomozást, mert azokban az ügyekben, amelyeket könyvében és dokumentumfilmjében Kármán Irén feldolgozott, korábban az NNI elődszervezetei nyomoztak, ezért ismerik a könyvben megnevezett személyeket, eseteket. Az újságírónak küldött korábbi fenyegetések miatt egyelőre abból indulnak ki, hogy az olajügyeket boncolgató könyve miatt támadták meg Kármán Irént, de más lehetőségeket is vizsgálnak.

A rendőrség egyelőre nem talál magyarázatot arra, hogy miért rabolták el az újságírónőt, miért autóztak vele péntek este közel fél órán keresztül a városban, ha csak figyelmeztetésnek szánták a támadást? Sem Kármán Irén pesterzsébeti elrablásának, sem annak nem volt szemtanúja, hogy a Duna-parton kilökték a kocsiból.

Kármán Irén már jobban van, hétfőn fájdalmai ellenére felkelt és pár lépést sétált is a folyosón. A rendőrség közben a sérülései alapján megkísérli rekonstruálni elrablását, és azt, hogy milyen sérüléseket okoztak a támadók ütései, s milyeneket szerzett akkor, amikor kilökték a kocsiból.

Hétfőn az NNI nyomozói újra kihallgatták Kármán Irént, s lefoglalták számítógépét, feltehetően az e-mailban érkezett fenyegetések miatt. Az országos rendőrfőkapitány hétfőn ötmillió forintot ajánlott fel a nyomozást sikerre vezető információkért.

Nem szeretném, ha politikai pártok felcsimpaszkodnának az ügyre, a személyes tragédiámra, már csak azért sem, mert az MDF-nek és a Fidesznek jelentős szerepe van abban, hogy a Pallag László-féle olajbizottság munkáját ellehetetlenítették. Nem adták meg a segítséget ahhoz, hogy a bizottság kiderítse, milyen kapcsolatrendszer állt a rendszerváltás utáni legnagyobb bűncselekmény-sorozat mögött – olvasható Kármán Irén blogjában, aki a fentiekre hivatkozva nem kér a két párt „álszent szolidaritásából”. A Fidesz hétfőn már nem is nyilatkozott az ügyben. Dávid Ibolya MDF-elnök azonban újságírók előtt azt mondta: az MDF sokkal jobban tiszteli az újságírónő munkásságát, mint ő az MDF politikáját. Az MDF a parlamentben sérelmezte, hogy a kormányfő szót sem ejtett „erről a mindenkit megdöbbentő és felháborító ügyről”, mire Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt válaszolta: ha már az érintett ezt külön is kérte, ne csináljunk a történtekből politikát. A kormányfő elmondta: még vasárnap az olajügyekkel kapcsolatos iratok áttekintésére utasította Szilvásy György minisztert, s arra kérte, hogy azon dokumentumok titkosságát szüntesse meg, amelyekét „a szakma szabályai szerint lehetséges”.