Hétfőn reggel a Klubrádiónak nyilatkozott Haraszti Miklós, az EBESZ médiaszabadság-biztosa, aki a hét végén Kármán Irén megtámadásának kapcsán különleges nyomozást sürgetett. Bár az újságíró megverését még nem vizsgálták ki, a körülmények Haraszti szerint nagyon valószínűvé teszik, hogy írásai miatt "büntették meg".
Haraszti Miklós szerint most az a döntő kérdés, hogy kialakul-e nálunk egy ilyen bűnözés-típus. Kifizetődőnek találja-e az alvilág, hogy ilyen módon cenzúrázza a sajtót, félemlítse meg nemcsak az áldozatot, hanem a sajtó más munkatársait is. "Ez még nem dőlt el, és nagyon egészségesnek tartom a magyar társadalom és azon belül a magyar újságírótársadalom reagálását" - mondta Haraszti Miklós. - "Pontosan azt teszik, amit tenni kell: információzuhannyal, információbüntetéssel fenyegetik meg a feltételezett tetteseket."

Az újságírótársadalom egymagában azonban nem előzheti meg a hasonló támadások jövőbeli ismétlődését - hangsúlyozta z EBESZ biztosa. "Kell egy cenzúra-érzékeny, sajtószabadság-érzékeny, félelemmentes újságírá-érzékeny kormányzat segítsége is. A kormányzatnak fel kell vállalnia az Alkotmány 61. paragrafusában foglalt proaktív, védelmező szerepet" - fogalmazott Haraszti Miklós. A proaktív szerep azt jeelnti, hogy kormány nemcsak abban az értelemben vállal védelmező szerepet, hogy "én nem fogok cenzúrázni", hanem abban az értelemben is védelmezi a sajtót, hogy törvényekkel, végrehajtó hatalmával elébe megy annak, hogy bárki más cenzúrázni próbálja a sajtót. A Kármán Irént ért támadás után Haraszti Miklós pozitív jeleket lát: "Úgy látom, hogy az ügy kiemelt  - habár, nagyon helyesen depolitizált - kezelése azt jelzi, hogy a sajtószabadság proaktív védelmezésére készülnek, fölismerik, hogy ez ugyanolyan súlyú bűncselekmény lehet, mintha a kormányzatot vagy például egyes nemzeti kisebbségeket terrorizálnák."

Haraszti Miklós a Klubrádiónak elmondta: mivel nálunk a sajtószabadság proaktív védelmének nincsenek erős hagyományai, elképzelhetőnek tartja, hogy akár különleges törvényhozással az újságíró megfélemlítésének indítékát súlyosbító körülménynek minősítsék, és amennyiben egy támadásról bebizonyosodik, hogy ilyen indítékból követték el, ezt alkalmazzák is. Haraszti óvott a prejudikálástól, de szükségesnek tartja, hogy amennyiben  a nyomozás első eredményei megerősítenék a gyanút, a demokrácia alapintézményei elleni támadásnak kijáró kiemelt ügyként kezeljék a hatóságok. A magyar rendőrség figyelmébe ajánlotta azt a gyakorlatot, amely, mint mondta, Nyugaton mindenütt működik: az ilyen ügyeket a rendőrség "nyilvánosságbarát" módon kezeli. A cél az újságírótársadalom megnyugtatása legyen, amit a bőséges és gyors informálás által érhetnek el.

A beszélgetés végén az EBESZ médiaszabadság-biztosa felhívta a figyelmet: a sajtóval szembeni önbíráskodás"divatja" azokban az országokban harapódzik el, ahol kriminalizálják a sajtó hibáit. Szoros összefüggés van a kettő között. Ahol a rágalmazást, becsületsértést, titoksértést kriminalizálják (ahelyett, hogy a polgári társadalom kezelné az ügyet), ott "szabad vadászat" van az újságírókra - fogalmazott Haraszti Miklós.

(forrás: Klubrádió)