Januártól jöhetnek a bálnavadászok
Bajban van az, aki januárig a cégbíróságoktól, a KSH-tól, vagy éppen az APEH-tól arra az egyszerűnek tűnő kérdésre vár választ, hogy ma Magyarországon pontosan hány vállalkozás foglalkozik az álláskereső hirdetésekből olyan máskülönben jól ismert szolgáltatásokkal, mint a reklám- vagy a kommunikációs tanácsadás. (Ilyen kérdésekre rendszerint a szakmai szövetségek tudnak valami közelebbi adatot mondani, bár az általuk közölt számok csak piaci becslésekre hagyatkoztak.) A példaként kiragadott két foglalkozással élve: a januárig még hatályos 2003-as Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (rövidítve: TEÁOR) mindkét tevékenységet a (74.14-es szám alá tartozó) "üzletviteli tanácsadás" kategóriájába szorította. Nem mellesleg ide került a több ezer hazai, egyéb, szigorúan közgazdasági értelemben vett tanácsadó cég is. Az egyetlen különbség, hogy a kommunikációs tanácsadó cégek "hírügynökségi tevékenység"-ként is regisztráltathatják magukat (92.40) - egy kalap alá véve éppenséggel a szolgáltatásukat akarva-akaratlanul igénybe vevő újságírókkal és fotóriporterekkel.
Az ehhez hasonló, modern életből vett példákat ugyanígy hosszan lehetne sorolni: a programozót, utazásszervezőt, vagy éppen a követelésbehajtót. Itt a 2003-as TEÁOR besorolásai ha nem is voltak éppen teljesen alkalmatlanok a szolgáltatói szektor statisztikai feltérképezésére, mindenesetre enyhén szólva elnagyolt kontúrokkal dolgoztak. Az egyik legnagyobb ilyen kategória a 74.87-es kódszám alatti "máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás" lehet. Ide olyan - enyhén szólva elütő profilú - tevékenységeket tereltek egybe, mint a divattervezés, a konferencia- és rendezvényszervezés vagy a színházi és színészügynökség. De ugyanezt a foglalkozáskört tüntették fel a fogyasztásmérő órák (pl. gáz-, víz- és árammérő) leolvasói, illetve a hivatásszerűen vadásztrófea-bírálattal foglalkozók is vállalkozói igazolványukban. A szakzsargonban 03-asnak hívott TEÁOR-besorolás "iparcentrikusságát" erősíti, hogy míg az az utóbbi időben elburjánzott különféle szolgáltatások között nem igazán tesz különbséget, addig a C nemzetgazdasági ágba tartozó bányászatnál - máskülönben nagyon helyesen - részletekbe menő tevékenységi köröket találunk arra nézve, hogy az adott cég urán-, vasérc-, esetleg éppen egyéb színesfémbányászatból tartja-e fenn magát.
Ebben a kontextusban nagyon is érthető a KSH honlapján olvasható közlemény a küszöbönálló TEÁOR-változás indokairól: az Európai Unió és az ENSZ statisztikai szervezetei az összehasonlíthatóság mellett a "világgazdaságban végbement fejlődés statisztikai leképezése érdekében" döntött a bevezetése mellett. A hazai bevezetést egy EU-rendelet teszi kötelezővé 2008. január 1-jétől. Ám a szükségszerű módosítás - esetleg - némi papírmunkát is hozhat a hazai társaságoknak: az új tevékenységi kört - pontosabban: az új számot - ugyanis jelölni kell a cégiratokban is.
Az új cégtörvény, illetve a többek között a cégtörvényt is módosító 2007-es jogszabály szerint a TEÁOR-kódok átírásának szabályozását az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) hatáskörébe utalta. Az IRM tájékoztatása szerint az elkövetkező hetekben készül el az a rendelet, amely pontosan szabályozza a cégbíróságok, a gazdasági szervezetek számára az átállás feltételeit. Gadó Gábor, a tárca szakállamtitkára úgy fogalmazott: az IRM olyan rendeletet kíván előkészíteni, amely garantálja, hogy a társaságok döntő többségénél nem lesz szükség a cég érdemi közreműködésére - bár ez utóbbit nem is zárta ki. A TEÁOR-kódok ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hivatalból kerülnek átvezetésre, de - ahogy a minisztérium válaszából kiderül - a fő tevékenység és az egyéb tevékenységek tekintetében fennállhat a szervezetek adatmódosítási kötelezettsége. Hiszen például a most "egyébbe" besorolt cégek egy része utazásszervezéssel, másik részük követelésbehajtással foglalkozik valójában.
Arra vonatkozóan az IRM egyelőre nem kapott a KSH-tól becslést, hogy a cégek hány százalékában lehet automatikusan, a statisztikai hivatal "fordítókulcsait" használva megfeleltetni a vállalkozások régi TEÁOR-kódjait az új besorolásoknak, és mennyinél lesz szükség a társaság bevonására. Ennek kapcsán a KSH-nál ismételt érdeklődésünkre megerősítették: év eleji becsléseik alapján a cégek több mint felénél nem lehet automatikusan átírni a TEÁOR-kódokat, ahhoz szükséges valamilyen formában a cég jognyilatkozata. A 74.14-es számú üzletviteli szolgáltatásra (illetve a korábbi megjelölés szerint tanácsadásra) a fordítókulcs éppenséggel öt tevékenységi kört jelöl meg - az erdészeti szolgáltatástól az oktatási tevékenységig.
Mindazonáltal az IRM szerint a TEÁOR-módosítás döntő többségében azért nem érintheti a vállalkozások társasági szerződéseinek a módosítását, mivel a cégtörvény-módosítás arra is feljogosítja a cégeket, hogy a társasági szerződésükben a jövőben ne a jelenlegi részletezettséggel, hanem csak nemzetgazdasági szinten határozzák meg fő tevékenységüket. Azaz a kommunikációs tanácsadó cég esetében a társasági szerződésben a 08-as TEÁOR szerint elegendő lesz a 74-es kódszámú "egyéb gazdasági tevékenységet" mint ágazatot feltüntetni. (A minisztériumi indoklás szerint így nő a cégtulajdonosok mozgástere abban, hogy miről kívánnak ők dönteni, és mit delegálnak az ügyvezetésre.) A kérdés csak az, hogy a 18 nemzetgazdasági pontból álló 03-as és a 99 ugyanilyen pontból álló 08-as TEÁOR mennyiben feleltethető meg egymásnak. Az állatorvosi lóként használt kommunikációs tanácsadó esetében ez éppen stimmel, azonban a jelenleg "máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatóként" aposztrofált divattervezőknél, rendezvényszervezőknél éppenséggel változik az ágazat is. Ezzel kapcsolatban az IRM jelezte: a tárca a rendelet kidolgozásakor arra tesz majd javaslatot, hogy azokban az esetekben, ahol a statisztikai kódváltás automatikusan nem intézhető el, és szükség van a cég nyilatkozatára is, ott ezt a nyilatkozatot legkésőbb akkor tehesse meg a cég, amikor "más okból amúgy is beadványt intéz a cégbírósághoz".
Ez azoknak a cégeknek is szól, amelyek társasági szerződésüket a 2006-ban megújított gazdasági társaságokról szóló törvényhez (Gt) kell hogy igazítsák. A minisztériumi szándék szerint így ezek a cégek is egy év haladékot kaphatnak, mivel a Gt nemrég elfogadott módosítása 2008. július 1-jéig tolta ki a társasági szerződések módosításának a határidejét - illetve, hogy a cégek nyilatkozzanak arról, hogy nincs szükség a szerződésük megújítására. Ezek a cégek egy füst alatt a bejelentéssel együtt a TEÁOR-kódjaikat is átjelenthetik.
Annyi biztos: az új, áramvonalasított TEÁOR kétségtelen erénye, hogy külön besorolást kapnak jellemzően a különféle szolgáltató vállalkozások. Így - maradva a példánál - a vezetési tanácsadó, illetve kommunikációs vállalkozások külön rubrikába kerülnek, sőt a kommunikációs tanácsadó cégektől különválasztották a lebonyolító reklámügynökségeket, ellenben ide sorolták be a regisztrált lobbicégeket is. Hiszen a szakmában is köztudott: a kommunikációs cégek egy része "mellékesen" érdekkijárással foglalkozik. Az újságírás és a fotóriporteri tevékenység most sem kap önálló rubrikát, bár a némileg előkelőbben hangzó "alkotóművészet" 9003 kategóriájába kerül.
A nemzetközi szinten egységesíthető statisztikai szempontok indokolhatták, hogy számos olyan új foglalkozás is bekerült a hazai cégek által elvileg választható tevékenységi körök közé, amelyről valószínűleg sokáig üres rubrika lesz a rólunk szóló statisztikákban. Így helyet hagytunk Bástya elvtárs évtizedes álmának, a magyar narancsnak (0123 - citrusféle termesztése), ami ennyi erővel lehetne éppen magyar avokádó, mangó vagy papája is (0122 - trópusi gyümölcs termesztése). 0144 kóddal külön tevékenység lett nálunk is a "teve, tevefélék tenyésztése" - ami annyiban is érdekes, hogy a lassan hungarikummá avanzsáló strucctenyésztést is csak a "0149-es egyéb állat tenyésztése" tevékenységként tüntethetjük fel. Nem különálló tevékenység, hanem csak a halászaton belüli tevékenységi kör (0311) a tengeri halászat, amelybe sok egyéb más mellett a teknős- és bálnavadászat, vagy éppen a gyöngyhalászat is beletartozik. A fenti foglalkozásokban fantáziát látó hazai vállalkozásoknak szintén nem árt tudniuk, hogy az ilyen TEÁOR-besorolás érvényes szakhatósági engedélyhez kötött.
