A Political Capital a számítások alapján arra a következtetésre jut, hogy a 386 millió forint a választási kampány hivatalos - minimum 72 napos - időszakában csupán a következő négy variáció egyikére lehet csak elegendő:

• kevesebb mint háromnegyed órányi hirdetésre az egyik kereskedelmi televízió legnézettebb műsorsávjában,
• kétheti vidéki megjelenésre 13 - a magyar lakosság legfeljebb felét elérő - megyei lapban,
• 2800 óriásplakát nyomtatására és egyhavi kihelyezésére, vagy
• háromheti hirdetésre a politikai napilapokban, a bulvárnapilapokban és a hetilapokban.

A számítások világosan megmutatják a különbséget a törvényi lehetőségek és a kampányok valósága között - írják.

Az elemző cég a négy fiktív példával arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a becslések szerint is több milliárd forintba kerülő kampányok pénzügyi háttere nem kimutatható a pártok gazdálkodásában, ami súlyos problémákat vet fel. A választó ma nem tudja, hogy kik, milyen csatornákon keresztül finanszírozzák a pártok kampányait, azt pedig még kevésbé látni, hogy a titkos adományozók mit várnak el "jótékonyságukért" cserébe.

A hatályos törvényi rendelkezések értelmében ugyanis a jelölő szervezetek a választásra jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnának, ami alól a közös listát állított pártok sem jelentenek kivételt. Ezen felül a politikai szereplők a százmilliós költségvetési támogatáson osztoznak - ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választásokon a parlamenti pártok valamivel többet, mint 386 millió forintot (a Fidesz és az MSZP például hivatalosan 400 millió forintot) költhetnek.

A politika azonban álszemérmes, mert miközben azt szeretné mutatni magáról, hogy olcsó, a háttérben hatalmas összegeket költ el, amelyeknek mind az eredete, mind az elköltése kétes keretek között történik - állapítja meg a Political Capital, amely a tanulmánnyal csatlakozott a Méltányosság Politikaelemző Központ kezdeményezte Pártfinanszírozási Staféta elnevezésű akcióhoz.

Az MSZP-SZDSZ koalíció májusi lovasberényi egyeztetésén állapodott meg új pártfinanszírozási törvény megalkotásáról. A két párt közös nyilatkozata szerint olyan kampányfinanszírozásra van szükség, amelyben támogatást kizárólag természetes személyek nyújthatnak, a támogatók személyi köre és a kiadási oldal költségeinek nyilvánosnak kell lennie, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőriz. Az MSZP és az SZDSZ szerint a tiszta és világos finanszírozás feltételeit erősíti az, ha növekszik az állam hozzájárulása a pártok működési és kampányköltségeihez, ugyanakkor meg kell határozni a kampányköltségek felső határát.

A Fidesz és az MDF is elfogadhatónak tartotta a koalíciós pártok által megfogalmazott elveket, ha kiegészítik azzal, hogy a mindenkori kormány ne kampányolhasson közpénzen.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke június közepén egy rádióinterjúban ugyanakkor azt mondta: csökkenteni kellene a pártok által kampányra fordítható összeget, ezért semmi esetre sem ért egyet a kormánypártok javaslatával, amely emelné ezt a keretet. A pártelnök utalt arra, hogy például Franciaországban nem létezik fizetett politikai hirdetés, így a kampány olcsóbb. Szerinte Magyarországon is ilyen módszerekkel kellene visszafogni a kampányköltéseket, vagyis fizetett reklámok helyett el kellene menni az emberekhez, postai úton pedig csak a párt programját kellene eljuttatni a háztartásokba.

(MTI)