Éjen a kultúra
Ha valaki jó pár évvel ezelőtt azt mondja nekem, lesz egy éjszaka, amikor nem zárnak be a múzeumok, sőt különleges programokkal várják a látogatókat, akiket az egyszerűség kedvéért alkalmi buszok szállítanak a szóban forgó műintézmények között - csak legyintek. Az utópisztikus ábránd pedig valósággá vált: először Ausztriában, az ezredfordulón - rögtön 150 múzeum részvételével. Két évvel később már mi is "csatlakoztunk", igaz, akkor még csak öt, fővárosi múzeum bonyolódott bele az egyéjszakás kalandba.
Tavaly már több mint kétszázezren bóklásztunk éjt nappallá téve Budapest és 45 vidéki város 140 múzeumában: tűzzsonglőrök árnyékában, múmiák közt, rögtönzött aknamezőkön. Az évek során kötelező kűrré vált a koncert, a tudományos előadás, a tárlatvezetés és a csináld magad játszóház. Miközben itthon hagyománnyá vált a múzeumok éjszakája, 2005-ben a francia kulturális minisztérium kezdeményezésére Európa harminc országa - Moszkvától Jaltáig, Brüsszeltől Ankaráig - szintén választott magának éjszakát, a május 19-ét. Egy hónappal ezelőtt, csak Franciaországban mintegy ezer nyitott kapu csalogatta a látogatókat.
Itthon is több száz kitárt múzeumi kapuval számolhatunk holnap, ahová - Budapesten legalábbis - célbuszok is szállítják az érdeklődőket: a felnőttek 1200, a gyerekek 600 forintért vehetik meg a matricát, amely minden helyszínen feljogosít a belépésre. Olyan új résztvevők is lesznek a sorban, mint a Magyar Nemzeti Bank, ahol Nagy Szentivánéji Kincsvadászat, aranyrúdemelés, hamispénz-felismerés és fabatkanyomás várja a látogatókat. De feliratkozott a listára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtára is, ahol ünnepélyesen elhelyezik a nemzetközi szenzációnak számító Gömböcöt, előadást hallgathatunk a kilencvenéves elektroncsőről, vagy belehallgathatunk a Sebő együttes Horror a népművészetben című koncertjébe. Az újak közt szerepel még a debreceni Déri Múzeum, amely japán időszaki tárlattal és teaházzal készül, a szegedi fogadalmi templom, ahol az orgonakoncert és az építéstörténeti előadás után közelről is bepillanthatunk a 11 500 sípos hangszeróriásba.
A "régi motorosok" sem maradnak le kínálatukkal: a Hadtörténeti Intézet és Múzeum oldtimer autókat vonultat fel, a Vajdahunyad várában fáklyás vártörténeti sétára és csónakázásra hívnak, a Magyar Vasúttörténeti Parkban éjszakai kézihajtányozásra, a Szépművészeti Múzeum pedig többek közt inka meseházzal és latin-amerikai falatokkal kedveskedik. A végeláthatatlan sorban ott található az Országos Széchényi Könyvtár könyvkötészeti bemutatója, az Aquincumi Múzeum erotikus tárlata, az Elektrotechnikai Múzeum orsósmagnó-történeti kiállítása, az Ernst Múzeum kortárs irodalmi koncertje, a Néprajzi Múzeum etnosmink-bemutatója és az Iparművészeti Múzeum Esterházy-cukrászdája.
Aki pedig még további kuriózumokra vágyik, annak ajánljuk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum zsebkendő-történeti előadását és Kováts Ferenc tüdőgyógyász karikatúráit, ugyanott.
India az Andrássy úton
Két indiai magyar festő, Sass Brunner Erzsébet (1889-1950) és leánya, Brunner Erzsébet (1910-2001) munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a Múzeumok Éjszakáján nyíló kiállításon, a fővárosi Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban. A két festőnő 1929-ben hagyta el Magyarországot, 1930-ban érkeztek a bengáliai Sántinikétanba, ahol Rabindranath Tagore egyetemén töltöttek két évet, majd végérvényesen Indiában telepedtek le. Anya és leánya a hatalmas országban olyan társaságokban fordult meg és vált népszerűvé, amelyekhez a kor ismert indiai személyiségei tartoztak, legtöbbjüket képeiken is megörökítették, köztük Mahatma Gandhit és a dalai lámát is. Az indiai fővárosban már 1950-ben kiállításuk nyílt. Brunner Erzsébet végrendeletében 62 festményt hagyott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumra, ezen alkotások hat év után végre megérkeztek Újdelhiből. (F. J. Gy.)
