Legalábbis az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem talált erre semmiféle utalást az egykori Nemzeti Autópálya Zrt. (ma Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) által lebonyolított, 2006-ban átadott sztrádaszakaszok esetében. Mint a tagnap nyilvánosságra hozott jelentésükben írják, nem készített az NA Zrt. olyan számításokat, amelyek alapján meg lehetett volna mondani, hogy a szerződésben vállalt ár gazdaságos vagy sem. Az ugyanis sem a szerződésből, sem más dokumentumból nem derült ki a számvevők számára, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaznak az árak. Sőt: az időközben több esetben megváltozott műszaki tartalomnak a költségekre gyakorolt hatását sem mérték megfelelően - pedig az M7-esnél például azért, hogy az eredetileg tervezett időpontban (2006. április 30.) át tudják adni az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakaszt, változtatni kellett, ami közel egymilliárdos extra kiadást okozott. (Egyébként ez a határidő az autópálya-törvényben szereplő dátumnál kilenc hónappal korábbi, ám az előre hozott átadás az NA Zrt. egyik idézett levele szerint "kormányzati igényeken alapult".) Ráadásul nem voltak megfelelően előkészítve a beruházások akkor, amikor már e kivitelezői szerződést írták alá - az M3-as és az M35-ös esetében nem voltak még meg a végleges kiviteli tervek, így ezt a kockázatot némi felárral egyensúlyozták ki az építőcégek.

Önmagában véve a közbeszerzési pályázat sem garantált valódi árversenyt. Az előírt referenciával ugyanis nem rendelkezett elég cég a kérdéses időszakban átadni tervezett utak hosszához, számához képest. Ez pedig az építési piac felosztása irányába hatott - fogalmaz a jelentés.

De az árképzési szabályok hiánya miatt arra sincs válasz, hogy a Kóka János gazdasági miniszter által korábban bejelentett 30 százalékos átlagárcsökkenés valóban olcsóbb autópályát vagy csak egy műszakilag gyengébb, s így kevesebbe kerülő sztrádát eredményez-e - mutatott rá Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója.

A jelentés szerint egyébként nem kevés pénz elúszhatott a szükséges területek felvásárlása és késedelmes átadása, elcsúszó régészeti feltárása miatt. Elvileg 2005 elejétől az állami tulajdonban lévő területet ingyen átvehette volna az NA Zrt., amely viszont minden esetben piaci árat fizetett érte. S még ha arról van is szó, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba tette a pénzt, azt sok esetben hitelből oldották meg, aminek a kamatai most a költségvetést terhelik. A hivatkozási alap pedig: az ingyenes átadás eljárása nincs szabályozva - egyébként a mai napig, így erre fel is hívta a kormány figyelmét az ÁSZ. A területek késedelmes, a kivitelezési szakaszba való átnyúlása miatt ugyanakkor nem lehetett megfizettetni az akár többmilliárdos nagyságrendre rúgó kötbért a késlekedő kivitelezővel, mivel az jogosan hivatkozhatott a területátadás csúszására.

A számvevők mindezek mellett jelzik: több esetben műszakilag sem sikerült megfelelő utakat építeni, ami egyes mérések, ellenőrzések elmaradásának tudható be.(B. P. E.)