A csúcs első döntése: jóváhagyták, hogy Ciprus és Málta jövőre bevezesse az eurót. Az EU-csúcs fő célja: világos mandátumot adni a tervek szerint júliusban kezdődő kormányközi konferenciának egy ún. reformszerződés kidolgozására. Félsikernek azt tartanák, ha ebben egyetértés születne ugyan, de a főbb instrukciókat a soron következő portugál elnökség nem kapná meg, így a kormányközi konferencia improvizálni lenne kénytelen.

A lényeg, hogy legalább az év végéig új EU-szerződés szülessen, amelyet a tagállamok legkésőbb a 2009-es európai parlamenti választásokig ratifikálnának – általában parlamenti úton, de Írországban például elkerülhetetlen a népszavazás. (Saját súlyukat emelendő ilyennel fenyegettek a britek is – aligha kétséges, hogy náluk elbukna az EU-szerződés a népszavazáson, különösen, ha a kormány is kihátrál mögüle.)
A németek csütörtökön újabb javaslatot adtak át a huszonhét küldöttségnek. Ez – a korábbiakhoz hasonlóan – már nem számol alkotmánnyal, nincs utalás az egyesek szerint a „szuperállam” jellegét hangsúlyozó jegyekre (Beethoven Örömódájára mint himnuszra és a tizenkét csillagos lobogóra) – noha ezek használatban maradnának. (Gyurcsány Ferenc azt mondta: egy államnak sem lehet megtiltani, hogy az amúgy is elterjedt uniós jelképeket saját alkotmányába beemelje.) Csak egy utalás szerepel jelen állás szerint az Alapjogok Chartájára.

A charta védelmében szerdán az európai szakszervezetek tüntettek Brüsszelben, de a britek - rugalmas munkajogi szabályaik védelmében - ellenzik a rá történő utalást (noha három éve egyszer már beleegyeztek.) Tony Blair kormányfő, aki jövő szerdán távozik a hatalomból, s most utolsó EU-csúcsán vesz részt, azt közölte: kész az egyezség elutasítására, ha ehhez át kellene lépnie az ún. vörös vonalat, azaz a határt, amíg még elmehet.

A német javaslat jogi személyiséget adna az EU-nak, továbbá két és fél évre választott állandó, "főállású" elnököt - az Európai Tanácsban most debütáló Nicolas Sarkozy francia államfő sajtójelentések szerint máris Blairt javasolta. (Az euróövezetnek van már ilyen elnöke, Jean-Claude Juncker személyében.) "Külügyminiszterré" turbóznák fel továbbá a kül- és biztonságpolitikai főképviselő - jelenleg Javier Solana - hivatalát, hogy nagyobb jogkörű személy képviselhesse a huszonheteket a világban. A britek ezt is támadják, a spanyolok viszont vehemensen védelmezik (abban is reménykedve, hogy a spanyol Solana léphetne előre.) Az illető egyben az Európai Bizottság alelnöke is lenne. Kompromisszum lehet, hogy a hivatalt megerősítik, de nem hívják miniszternek. 2014-től (mint az alkotmányban is) megszűnne az "egy ország, egy biztos" jelenlegi gyakorlata, amely "feleslegesügyi" tárcákat, illetve leválasztott területeket tud csak juttatni egyes biztosoknak. A tagországok rotációs alapon adnák az Európai Bizottság tagjait.

Az akadékoskodók második vonalában álló hollandok és a csehek hatásköröket vennének vissza az EU-tól. Több vonatkozásban is ütköznek a vélemények a többségi döntéshozatallal kapcsolatban. A britek ellenzik a bel-, és igazságügyre való kiterjesztését (azaz a vétójog feladását), a lengyelek pedig sokak szerint Pandora szelencéjét nyitogatják azzal, hogy kikezdik a "kettős többség" három éve kényesen kialkudott egyensúlyát (pusztán mert nem kedvez nekik) - a tagállamok 55 százaléka, illetve az EU-lakosság 65 százaléka, mint kettős küszöb helyett a lakosságszámból vont négyzetgyökvonást javasolják. Noha nyíltan senki nem áll mellettük, váltig ismételgetik: készek a vétóra, ha javaslatukat lesöprik az asztalról. Gyurcsány erről azt mondta: "az a javaslat, amivel 27 ország közül egyedül maradsz, nem javaslat", noha "nem szabad a lengyeleket hibáztatni, joguk van hozzá, hogy meghallgassák őket". A kormányfő emlékeztetett: Lengyelország történelme során sokszor hoztak a háta mögött döntéseket róla. Mint mondta, a négyzetgyökös megoldást kiszámolták a Külügyminisztériumban, s valamennyire hazánknak is kedvező, de ez nem az a kérdés, amiért érdemes az európai kompromisszumot veszélyeztetni. Kompromisszum lehet esetleg, ha a lengyelek plusz európai parlamenti helyeket kapnának.

"Mérsékelten optimista, de aggodalmaktól nem mentes hangulatként" írta le Gyurcsány Ferenc a szocialista kormányfőknek és pártvezetőknek az uniós csúcsértekezletet megelőző egyeztetését. Ezen az az álláspont alakult ki: Európának immár le kell zárnia az önmaga működéséről szóló vitát, hogy a tartalmi politikai kérdésekre összpontosíthasson. Gyurcsány előzőleg utalt rá: az utcán megkérdezett tíz emberből kilenc biztosan nem tudná, miről folyik most a vita Brüsszelben. A magyar álláspontról szólva a miniszterelnök kifejtette: a német elnökség által benyújtott kompromisszumos javaslat vállalható, megőrzi az EU alkotmányszerződésében már kialakított kényes egyensúly kereteit. Magyarország szűkebben azon hatos, bővebben pedig tizenegyes országcsoporton belül aktív, amely ezeket a kereteket védelmezi majd az akár a hétvégébe is átnyúló csúcson - hangzott el.

A szocialisták mellett hasonló "előcsúcsot" tartottak a néppártiak is. Ennek végeztével az Európai Tanács doyenje, Juncker luxemburgi miniszterelnök 50-50 százalékos esélyt adott a csúcs sikerének, illetve kudarcának, megjegyezve: új uniós szerződés nélkül semmiféle bővítés nem történhet majd. Angela Merkel kancellár, az EU-tanács soros elnöke igen óvatos optimizmussal nyilatkozott.

Miniszótár a brüsszeli csúcshoz

Európai alkotmány: Bár az alkotmánytervezetet ma már csak szerződésnek merik hívni, ettől sem lett népszerűbb. 2004 októberében minden tagállam aláírta a dokumentumot, és azóta tizennyolc (köztük Magyarország) már ratifikálta is, még sincs esély az életbelépésére: a francia és a holland népszavazáson elbukott, s ezzel tetszhalott állapotba került.

Nizzai szerződés: Ez az alapszerződés irányítja jelenleg az EU működését. S hogy miért kedvelik annyira a lengyelek? Mert az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban a 82 milliós lakosságú Németországnak 29 szavazatot biztosít, a 38 milliós Lengyelországnak pedig 27-et. Ha nincs alkotmány, jogilag ezzel a szerződéssel is működőképes marad az EU.

Minősített többség: Ehhez - a nizzai szerződés szerint - a szavazatok 74 százalékára (345 voksból 255-re), illetve a tagállamok kétharmadának egyetértésére van szükség. Sőt bármelyik EU-tag kérheti, hogy ellenőrizzék: az igennel voksoló országok képviselik-e az unió össznépességének legalább 62 százalékát.

Kettős többség: Az alkotmány vezetné be a nagyobb tagállamok lakosságát jobban figyelembe vevő - tehát Lengyelországnak kevésbé kedvező - rendszert. E szerint a többségi döntéseknél a tagországok legalább 55 százalékának kell igennel szavaznia, és mögöttük kell állnia az EU-lakosság minimum 65 százalékának. Ezáltal főként a németek szavazati súlya nőne.

Kormányközi konferencia: A tagállamok kormányainak tárgyalássorozata, az EU-alapszerződést csak itt lehet módosítani. A július elsejével hivatalba lépő portugál soros elnökség fő feladata - elvileg - egy ilyen konferencia összehívása. Értelme azonban csak akkor van, ha a mostani EU-csúcson pontosan meghatározzák, miről kívánnak megállapodni a huszonhetek.

Meg tudtuk őrizni az alkotmányos szerződésben foglalt kitételt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. Nagy kár, hogy volt olyan politikus, aki egy technikailag rossz papír alapján mindjárt farkast kiáltott - mondta Orbán Viktorra utalva Brüsszelben Gyurcsány Ferenc. A Fidesz elnöke előzőleg arról beszélt: elfogadhatatlan a szerződésmódosítás, mivel nem szerepelnek benne a kisebbségi jogok. Valójában a német elnökségnek nem volt célja e pont megbolygatása, csak az egyik munkadokumentum okozhatott zavart. Diplomaták emlékeztetnek viszont: az EU-alkotmányban azonban kétszer is szerencsével maradt benne annak idején ez a passzus, mivel egyes tagországok nem nézték jó szemmel a kisebbségek jogainak hangsúlyozását.

Tony Blair (talán az EU elsõ "reform" elnöke) elégedetten igazít nyakkendõjén