Egyre több feketefoglalkoztatási ügyet tárnak fel a munkaügyi felügyelők, a tapasztalatok szerint továbbra is az építkezések, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság tűnik a legfertőzöttebb területnek. Az ellenőrzések nemegyszer meglepetéssel is szolgálnak. A héten a 4-es metró építkezésén, a Kálvin téren ellenőrzött munkások negyedéről derült ki, hogy munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozik. Ez azért is súlyos gond, mert ha "elhatalmasodik" a feketemunka az 500 milliárd forintos beruházásnál, az uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek. A metróépítésen egyébként több mint ötezer ember dolgozik naponta, több tucat cég bevonásával. Nem tudni, hogy közülük hányan sértik meg a foglalkoztatási szabályokat, feltételezhető azonban, hogy nem csak a Kálvin téren érhetők tetten feketemunkások.

Mindazonáltal az már látszik, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hadat üzent a szabálytalanul foglalkoztatóknak. Szárazné Zara Andrea főosztályvezetőtől megtudtuk: míg 2004-ben alig több mint tízezer munkavállaló esetében tártak föl a foglalkoztatásával kapcsolatos szabályszegést, tavaly már 42 147 feketemunkást találtak a felügyelők. Ez azt jelenti, hogy tavaly az összes szabálytalanság harmadát a feketefoglalkoztatás tette ki. A szezonális munkák - különösen a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban - még csak most indultak be, de már látható, hogy az idén csúcsot dönt a feketemunka feltárása. Az idén ugyanis már május végéig 25 ezer feketemunkás miatt intézkedtek a felügyelők az őket szabálytalanul foglalkoztató vállalkozásokkal szemben.

Az idei adatok változatlanul az építőipar kiemelkedő fertőzöttségét mutatják, az ellenőrzések az építkezéseken találták az illegálisan foglalkoztatott munkavállalók több mint felét - mondta a főosztályvezető asszony. De jellemző a jogsértés a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén is. Ezekben az ágazatokban a feketemunkások 10 százaléka dolgozott. Valamivel kevesebb - 4-5 százaléknyi - a bejelentés nélkül munkát vállalók aránya a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari vállalkozások körében.

A feketemunka legváltozatosabb formáit találták az ellenőrök: gyakori a zsebből fizetés, az alkalmi munkakönyv szabályainak kijátszása - például a biankó bejegyzések dátum nélkül vagy kiradírozható tintával történő kitöltése -, valamint a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása. A feketemunkán túl jellemző még a munka- és pihenőidő szabályainak durva megszegése, a munkabér hiányos kifizetése vagy a jogellenes munkaerő-kölcsönzés is.

A legfrissebb statisztikák szerint hazánkban az egyik legmagasabb a feketemunka szintje az EU-ban: eléri a GDP 16-17 százalékát. Lettországban ez az arány 18 százalék, Görögországban viszont meghaladja a 20 százalékot. Ugyanakkor Ausztriában, Nagy-Britanniában a GDP-nek mindössze 1,5, illetve 2 százaléka. A helyzet rövidesen megváltozhat, ha az Európai Bizottság elfogadja azt az előterjesztést, amely közbeszerzési pályázattól való eltiltással, az EU-támogatások visszafizettetésével sújthatja az alkalmazottakat feketén foglalkoztató cégeket az unióban. (K. J. E.)