Leszoktunk a szűrésekről
Az elmúlt három évben 57-ről 45 százalékra csökkent a szűrővizsgálatokon való részvétel aránya. A csökkenés a 20-29 évesek csoportjában a legdrámaibb: a rendszeresen szűrővizsgálatra járók száma körükben a korábbi 61 százalék helyett ma már csak 14 százalék. Ezek a legaggasztóbb eredményei a GfK Hungária Piackutató Intézet most zárult kutatásának. Ebben arról kérdezték az embereket, hogy hogyan értékelik saját egészségi állapotukat, mit tesznek egészségük megőrzése érdekében.
A lakosság legpasszívabb csoportja a 40-49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb végzettségűek: kétharmaduk gyakorlatilag semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében. A lakosság általában is passzívabbá vált, különösen a férfiak, s körükben is a 20 és 29 év közöttiek.
Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy az emberek elégedettebbek az egészségi állapotukkal, de - paradox módon - korántsem azok: öszszességében rosszabbnak ítélik, mint három évvel korábban.
Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője szerint az emberek szemében romlott az ellátás színvonala, s alapvetően elveszítették a bizalmukat a rendszerben.
- Egy korábbi vizsgálat alapján a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott ítélete szorosan összefügg az egészségügyi szolgáltatások teljesítményével, vagyis a kedvezőtlen egyéni változások az egészségügyi szolgáltatásokról kialakult kép romlását is mutatják - magyarázta Lantos Zoltán, aki úgy látja: az elmúlt években folyamatosan romlott az egészségügyi ellátás színvonala, s a mostani reformlépések - anélkül, hogy annak tényleges eredményei ismertek lennének - fokozták az intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanságot. Lantos Zoltán szerint ebben szerepe van a kommunikáció minőségének is, hiszen - miként mondta - a tudományos, szakmai tálalás nem segít: az embereknek azt kellene bemutatni, az átalakításokból mi lehet a személyes hasznuk.
