A Gázai övezet a "mi Bagdadunk"
A még meg sem született palesztin állam a múlt héten kettészakadt. Azonban az iszlamista "Hamasztán" által táplált félelem talán minden szereplőben elég motivációt nyújt ahhoz, hogy meghozzák az eddig halogatott döntéseket.
A Hamasz hatalomátvételét több olyan tényező tette lehetővé, melyeknek megoldása feloldhatná a jelenlegi patthelyzetet is. A világ, Izrael, és a palesztin hatóság sem tudott mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy tavaly januárban a Hamasz nyerte a törvényhozási választásokat. A Hamaszt nem lehet elszigetelni, hiába vetette be a nemzetközi közösség a politikai és gazdasági embargót. A Gázában nyomorgó másfél millió palesztinnak ebből annyi jött le, hogy a világ megbünteti őket, mert szavaztak a választáson. A gyengesége miatt addig margóra szorított Mahmud Abbasz palesztin elnököt pedig lázasan próbálta megtámogatni az Egyesült Államok, és kevésbé lázasan Izrael is, mely igyekezet hitele a térségben mindenki számára megkérdőjelezhető volt.
Pedig már a Hamasz választási sikerének is ez állt a hátterében. A palesztinoknak elege lett az 1994-es oslói megegyezés után - az ő szemükben - kényelmesen hazatért (gyakran korrupt) palesztin vezetőkből, és sokkal inkább az izraeli megszállás ellen folyamatosan harcoló szervezeteket tartották hitelesnek. Mint például a Hamaszt, mely szíriai és iráni szponzorai pénzét arra fordította, hogy a Gázai övezetben (állam az államban - már akkor is) működő szociális hálózatot építsen ki. A Fatah újjászervezése nélkül Abbasz és a mérsékelt palesztin vezetők nem nyerhetik vissza sem a palesztinokat, sem Gázát. Éppen ezért nem valószínű, hogy Abbasz előre hozott választásokat ír ki, bár a legújabb felmérés szerint a palesztinok 75 százaléka szerint ez lehet a megoldás.
A gyors reform egyik útja lehet, hogy a palesztin elnök előbb-utóbb "beveti" az izraeli börtönben raboskodó Marvan Bargutit, a második intifáda egyik vezetőjét. Marvan Barguti rendkívül népszerű a palesztinok között, egy felmérés szerint 24 százalékponttal megverné Iszmail Haniját (a Hamasz egykori kormányfőjét) egy esetleges elnökválasztáson. Barguti a Fatahon belül annak az "ifjú gárdának" a vezetője, mely a tavaly januári törvényhozási választás előtt azzal fenyegetőzött, hogy a Fatah "tuniszi öregjeitől" külön listán indul.
- Abbasz és a Fatah valódi megerősítése azonban a békefolyamat előremozdításában rejlik - mondta lapunknak telefonon Wadie Abu Nasszer izraeli arab politikai elemző. Ám a jelen helyzetben kétséges, hogy a politikailag amúgy is gyenge Ehud Olmert izraeli kormányfő belemenne bármilyen megegyezésbe.
Abbasz feltehetően kivár. Megpróbálja bebizonyítani, hogy Ciszjordániából működő államot tud csinálni, miközben a Hamasz irányítása alatt lévő Gáza - a segélyek elmaradása miatt is - "bukott állam" lesz. Ebben számíthat nemzetközi segítségére. Sem Izrael, sem Egyiptom nem engedheti meg magának sokáig, hogy egy iszlamista entitás éljen a szomszédságában. Ám Izrael - főleg a tavalyi libanoni háború után - azt sem teheti meg, hogy újra elfoglalja az övezetet. Most viszont talán sikerül rákényszeríteni Egyiptomot, hogy szigorúbban ellenőrizze gázai határát, és megállítsa a fegyver-, és pénzszállítmányokat.
A térség arab államaiban a Hamasz megerősödése szintén félelmeket kelt.
