– Négy napja folyamatosan csak interjúkat adok, a média mostani felfokozott érdeklődése azért furcsa, mert közel ötven európai, köztük két lengyel matematikussal már 2004-ben nyílt levélben publikáltuk a négyzetgyökös modellt, különösebb politikai visszhang nélkül – nyilatkozta a Népszabadságnak a bochumi Ruhr Egyetem 51 éves professzora.

A sajtó-népszerűség okát persze jól ismeri a szabadidejében SPD színekben önkormányzati politikusként is aktív tudós. Varsó a négyzetgyök-formulával kívánja megváltoztatni az uniós szavazási rendszert, s a brüsszeli csúcs elbuktatásával fenyeget, ha elutasítják az igényt. – Fogalmam sincs, hogy a varsói kormánynak ki adta a tippet. Nekem sosem volt kapcsolatom velük. A krakkói egyetemen dolgozó lengyel kollégáimnak vannak kapcsolatai a Kaczynski-ikrek Jog és Igazságosság pártjához, de esküsznek rá, hogy nem ők „adták le a drótot” – hangoztatta Kirsch, akit régóta foglalkoztat a lakosság, hatalom és uniós szavazati súlyok problematikája.

A matematika-professzor szerint a négyzetgyökös formula sokkal igazságosabb, mint a nizzai szerződésben vagy az alkotmánytervezetben szereplő szavazási modell. A statisztikai számítások azt bizonyítják – érvel ­–. hogy négyzetgyökkel a népszavazáshoz sokkal közelebb eső döntés születhet. Így megakadályozható, hogy az államok keresztülvigyenek olyan ügyeket, amelyeket egyes országokban hajszállal szavaztak meg, máshol viszont nagy többséggel elutasítottak – elvben ilyen kényes kérdéssé válhat majd egyszer Törökország esetleges EU-csatlakozása.

Négyzetgyököt a kerekített lakosság számokból vonnak, ennek értelmében a 81 milliós Németország 9 ezerre, azaz kilenc szavazatra, a 38 milliós Lengyelország hatra jön ki, a tízmilliós Magyarország ötre. A 2000-ben tető alá hozott nizzai szerződés Németországnak 29, Lengyelországnak 27, Magyarországnak 15 voksot biztosít, míg a francia és holland elutasító népszavazás nyomán egyelőre „jégre tett” alkotmányszerződés-tervezetben minden állam egymillió lakosonként kap egy szavazatot. Vagyis Németország 80-at, Lengyelország 38-at, Magyarország tízet.

Ehhez kapcsolódik a kettős többség: egy EU-s döntés akkor kap többséget, ha a tagállamok legalább 55 százaléka és – a kormányokon keresztül – az uniós népesség 65 százaléka megszavazza. Kirschék modelljéből kiderül, hogy a négyzetgyök-vonással a „négy nagy” ­(Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) és az igazán kicsik a 400 ezres Máltától a 3,5 millió Litvániáig veszítenének szavazati erejükből. Viszont a széles középmezőny – a 4 milliós Írországtól a 41,5 milliós Spanyolországig – nagyon is jól járna A bochumi professzor egyébként elfogadhatónak tartja azt a formulát is, hogy minden EU-tagállam egy voksot plusz a négyzetgyökös formulából eredőket kapja.

Ez is kompromisszum lehet, bár ez utóbbinak az elmúlt időszak heves vitáit nézve a professzor kevés esélyt ad. A számok tökéletességét elfogadó Kirsch elismeri, a matematika ugyan nem helyettesítheti a politikát, de néha segíthet. Magánemberként és európai polgárként úgy gondolja: a négyzetgyökös formula körüli viták valójában nem a szavazati súlyokról, hanem az EU-val kapcsolatos távlati elképzelésekről szólnak. Vannak, akik Európát csak egy nagy szabadkereskedelmi térségként, vannak, akik viszont a nemzetállamok felett álló szövetségként képzelik el. Nos, ez az a terület, ahol nem az egyébként univerzális erővel bíró matematika hatása ­– diplomatikusan szólva – erősen korlátozott.

Werner Kirsch