Az új szabály július elsején lép érvénybe, de rögtön fel is függesztik az idegenforgalmi főszezon miatt. A 60 koronát (1600 forint) így csak augusztustól kell kifizetnie a belvárosba tartó autósoknak reggel 06:30 és este 18:29 között.

Az útdíj-fizetési rendszert tavaly hét hónapon keresztül tesztelték. A személygépkocsi-forgalom a várt 15 százalékos csökkenés helyett kerek 20 százalékkal mérséklődött, sokkal kevesebb baleset történt és jobb lett a levegő.

A dugódíj végleges bevezetése előtt az egymilliós városban jelentősen bővítették a tömegközlekedési hálózatot és a metró-, illetve buszvégállomásokon új autóparkolókat építettek.

A környezetbarát üzemanyaggal hajtott autók után öt évig nem kell fizetni, a buszok, a mentők, a rendőrautók, a tűzoltókocsik és a diplomaták autói pedig örökös felmentést kapnak. A taxisoknak viszont ki kell fizetniük a dugódíjat. A bevételt a svéd állam a fővárosnak utalja át.

A rendszer különben nem okozott osztatlan elismerést. A tavaly szeptemberben tartott népszavazáson csak szűk többség, 53 százalék támogatta és a kísérleti időszak alatt többen tiltakoztak ellene. A kritikusok főként azt hiányolják, hogy a rendszer nem differenciál szociális szempontok szerint, azaz gazdagnak és szegénynek  ugyanannyit kell leszurkolnia a behajtásért.

A forgalom és a légszennyezettség csökkentését célzó dugódíj-mozgalom egyébként világszerte terjed. Londonban vezették be először, 2003-ban, legutóbb pedig Michael Bloomberg, New York polgármestere jelentette be, hogy autóbehajtási díj kivetésével tervezik felszámolni a 8 milliós metropolis belvárosában nap mint nap kialakuló közlekedési káoszt.

(MTI)