Horn Gyula most sem kap állami kitüntetést kerek születésnapján?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben azt javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, a külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. Budai Bernadett kormányszóvivő megerősítette: a miniszterelnök a kezdeményezést elküldte. 

Az államfő aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék, mert 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjével" - mondta a sajtófőnök. Az MTI csütörtökön kormányzati körökből értesült úgy, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben azt javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, a külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.

Wéber Ferenc közölte: az államfő Horn Gyula kitüntetésének ügyében megvárja az Alkotmánybíróságnak (Ab) a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését. Mint mondta, a sajtóban megjelent hírek szerint az Ab még a testület nyári szünete előtt dönt a kitüntetésekkel kapcsolatos alkotmányértelmezésről. Sólyom László köztársasági elnök még 2006. március 13-án fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.

Az akkori közlemény szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel. Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök a saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, s tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását. A köztársasági elnök azért fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert csak a testület hozhat mindenkire kötelező határozatot.

Az MTI-hez is eljuttatott beadványban az államfő akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű, milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő az ilyen határozat aláírását. Kérdéses szerinte az is, hogy a köztársasági elnök milyen határidőn belül köteles döntést hozni ezekben az ügyekben. Wéber Ferenc felhívta a figyelmet arra: 2006 októberében Horn Gyula, a német Die Welt című német napilapnak úgy nyilatkozott, hogy 1956-ban a pufajkás osztagban a törvényes rendet védte.

Az MTI csütörtökön kormányzati körökből értesült úgy, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben azt javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, a külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.

Öt évvel ezelőtt, 2002-ben már született egy hasonló javaslat: Medgyessy Péter akkori miniszterelnök fordult levélben Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl Ferenc levélben visszautasította a kérést, és a volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen több civil szervezet is tiltakozott.

Mádl Ferenc 2002 augusztusában egy lapinterjúban úgy fogalmazott, elismeri, amit Horn Gyula miniszterelnökként Magyarországért tett, ugyanakkor a kitüntetés megkérdőjelezné az 1956-os forradalomra és annak a rendszerváltozás utáni alkotmányos értékrendet meghatározó jelentőségére vonatkozó, a társadalom nagy része és maga által is vallott hitet. Az akkori államfő szerint Horn Gyula kitüntetése megosztaná a társadalmat.

"Az előterjesztés vizsgálata során figyelembe kellett venni az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló törvény alapján létrehozott II. számú Bizottság 1997 augusztusában Horn Gyulára vonatkozóan hozott határozatát is, amelynek értelmében olyan személynek a legmagasabb rangú elismeréssel való kitüntetése, akinek korábbi tevékenysége a rendszerváltozás politikai és morális alapjaival, így a köztársaság demokratikus alkotmányának értékrendjével ellentétes, ellentmondana az 56-os forradalom és szabadságharc történelmi örökségének" - jelentette ki 2002-ben Mádl Ferenc.

Horn Gyula 1989-90-ben volt Magyarország külügyminisztere, 1994-98-ban pedig miniszterelnök. A német egység létrejöttéhez történt hozzájárulását számos külföldi kitüntetéssel ismerték el. A szocialista politikus, jelenleg parlamenti képviselő július 5-én lesz 75 éves.

Budai Bernadett a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán küldte el a kitüntetést kezdeményező levelet levelet a köztársasági elnöknek. Tájékoztatása szerint indoklásában Gyurcsány Ferenc a levelében kiemelte Horn Gyula szerepét a demokratikus átmenet békés biztosításában, nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európa más országaiban is. Budai Bernadett hozzátette: a miniszterelnök Horn Gyulának az alkotmányos rend megszilárdításában, valamint Magyarország euroatlanti csatlakozásának előkészítésében játszott szerepét is hangsúlyozta.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a miniszterelnök által javasolt kitüntetés semmilyen juttatással nem jár, erkölcsi elismerés, ugyanakkor a legmagasabb szintű kitüntetés, amit magyar állampolgár megkaphat.
Dávid Ibolya MDF-elnök a nap folyamán Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá, hogy 2006 márciusában a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult abban az ügyben, hogy a kitüntetettek névsorának aláírásakor meddig terjed a kötelezettsége, illetve a mérlegelési joga.

Az ellenzéki politikus reményét fejezte ki, hogy az Ab rövid időn belül megadja e kérdésre a megnyugtató választ.(MTI)

Horn Gyula
Horn Gyula
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.