A kutatáshoz összesen közel 30 ezer embert kérdeztek meg áprilisban és májusban.

A 27 tagállam átlagában 52 százalék mondta azt, hogy hazája helyzete jó ezen a téren, de például a dánok 99, a hollandok 93 százaléka így nyilatkozott. Húsz százalék alatti arányban nyilatkozott még optimistán a megkérdezett bolgár, portugál, román és görög lakosság.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a 2004 óta csatlakozott tizenkét tagállamban (köztük Magyarországon) a lakosság nagyobb aránya aggódik az egészségbiztosítási rendszer sorsa, a nyugdíjak és az áremelkedések miatt, mint a régebbi 15 országban, utóbbiak ugyanakkor nagyobb figyelmet fordítanának a terrorizmusra, a  bevándorlás problémáira, a környezetvédelemre és a közbiztonságra.

Ugyancsak az utolsó három közötti aránnyal (37 százalék) válaszoltak úgy a magyarok, hogy hazájuk uniós tagsága "jó dolog", szemben az 57 százalékos uniós átlaggal. Az élen e tekintetben az alkotmányos szerződést tavalyelőtt elvető hollandok állnak (77).  Legkisebb arányban (40 százalék) válaszoltak igennel a magyarok arra  a kérdésre, hogy hazájuk nyert-e az uniós tagsággal. Az átlagos  igenlés a 27 országban 59 százalékos volt, az élen Írország állt 89 százalékkal.

A legmagasabbak közé tartozik ugyanakkor a támogatók aránya a magyarok körében az újratárgyalás alatt álló alkotmányos szerződést illetően (79 százalékos a 66 százalékos átlaghoz képest; Belgium 82, Nagy-Britannia 43). A további EU-bővítéssel egyetértők 64 százalékos aránya ugyancsak jóval magasabb a 49 százalékos uniós középnél  (Lengyelország 76, Luxemburg 25 százalék).

A 27 országról általában elmondható, hogy a tavaly őszi felméréssel összehasonlítva a tagállamokban a közvélemény most kedvezőbben vélekedik az Európai Unióról és intézményeiről, az európaiak növekvő bizalommal viszonyulnak saját országuk gazdasági helyzetéhez.

Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és az intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős biztos szerint "az új Eurobarométerből az olvasható ki, hogy az Európai Unióban élő emberek körében erősödik a derűlátás az unió jövőjét és az általa elvégzendő feladatokat illetően. A pillanat kedvező lehetőséget  kínál az unió reformjának megvalósítására is".

Arra a kérdésre, hogy milyennek képzelik az Európai Uniót 50 év múlva, a legtöbben úgy válaszoltak, hogy "az unió a világ vezető diplomáciai ereje" lesz (61 százalék), saját hadsereggel rendelkezik (56) és "az elnökét az európai polgárok közvetlenül választják" (51). Csupán 31 százalék gondolja azt, hogy az EU addigra  "másodrendű gazdasági hatalom lesz".

(MTI)