- Annak ellenére, hogy az uniós pályázatok dokumentációja egyszerűsödött, és az anyagok befogadásáról tájékoztató adminisztráció is gyorsult, a kis- és középvállalkozások számára még mindig vannak kritikus pályázati szakaszok - állítja Erdei Gábor, az Econ-Trust uniós pályázati szakértője. - Az egyik legfontosabb lépés a projekttervezés, mert ennek során kell a témát megfelelően lehatárolni, üzleti és finanszírozási ütemtervet készíteni, illetve ezzel együtt a jövőben fellépő kockázatokat előre mérlegelni. Gyakran megesik: egy cég végül azért dönt úgy, hogy mégsem indul a pályázaton, mert a 2007-es kiírásokban már megkövetelt mértékű árbevétel-növekmény produkálását nem meri több évre előre bevállalni. Ez viszont a szerződéses kötelezettségek legfontosabb része. A pályázati tanácsadó céghez betévednek olyan kisebb vállalkozások is, amelyek úgy vélik, az "ingyenpénzért" érdemes próbát tenni, de számos esetben kénytelenek visszalépni, amikor kiderül, hogy üzleti tervük mögött nem áll elegendő piaci erő. A komplex technológiai fejlesztéseket megcélzó pályázatok esetében a projekt piaci szempontú vizsgálata mellett a társaság gazdasági teljesítményét is mérlegelni kell a tervezéskor, hiszen az elbírálásnál is ugyanez a mechanizmus működik.

Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezetője úgy látja, a most lezárult GOP-os pályázatok a szigorú feltételek ellenére is nagy népszerűségnek örvendtek. - Előzetes várakozásaink szerint másfél-, illetve kétszeres a túljelentkezés a támogatásokra, de Budapesten a kis keretöszszeg miatt ez akár ötszörös is lehet. Bár a Magyar Gazdaságfejlesztő Központ (MAG Zrt.) tevékenysége egyre inkább ügyfélbarát, akadnak még problémák. A biztosítéki rendszer könnyítéséről szóló, körülbelül egy hónappal ezelőtt született kormányhatározatot például még nem tudta követni eljárásában a közvetítő szervezet. E szerint a korábbi ötmillió forint helyett tízmilliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra pedig ötvenmillió forint alatt nem is szükséges.

Gáspár Bence, a MAG Zrt. kommunikációs főosztályvezetője szerint a szervezetnél jelentős szemléletváltás zajlott le az uniós pályázatok kezelésében. - A kiírások egyik nagy újdonsága az egyszerű pályázat, amely könnyen, gyorsan kitölthető kérdőíves jelentkezést tesz lehetővé, és amelynek keretében csak a formai helyességet és a pályázó jogosultságát vizsgáljuk. Amennyiben ezek rendben vannak, automatikusan megítéljük a támogatást - a keretek erejéig. E módszernek köszönhetően a kis összegű, technológiai fejlesztést célzó pályázatunkon már több mint 400 nyertest ki is tudtunk hirdetni, holott ez a pályázat még le sem zárult - mondja a főosztályvezető.

A másik újdonság a komplex pályázatok bevezetése. Ezek a korábbiaknál sokkal szélesebb körben teszik lehetővé a beruházáshoz kapcsolódó költségek elszámolását - a most lezárultak is ebbe a körbe tartoztak.

- Bár a pályázók egyre gyakorlottabbak, még mindig nagyon sok, figyelmetlenségből fakadó apró hibát vétenek, amely lassítja az ügyintézést. Sok az adminisztrációs pontatlanság, a nem cégszerű vagy hiányzó aláírás, a helytelenül kitöltött cégnév, a nem következetes, a csatolt árajánlatokkal nem összehangolt költségvetés és hasonlók.

Az első hetek reakciói alapján a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem volt rest hozzányúlni a kritizált pályázati feltételekhez, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy várhatóan valamennyi lezárt kiírás dedikált kerete elfogy, a beérkezett összes igény pedig eléri a megnyitott kereteknek majdnem a dupláját. A pályázatokat kezelő közreműködő szervezet, a MAG Zrt. a beadás előtti utolsó napokban ügyfélszolgálatán szóban tudatta számos pályázóval, hogy pályázatát figyelmetlenségből elkövetett hiba miatt elutasítják, de a határidő lejártáig könnyen korrigálhatja, és beadhatja újra. Ilyen gesztusértékű, ügyfélbarát lépésekre korábban nem volt példa, ami igazolja az intézményrendszer új, szolgáltató szemléletét - állítja Gáspár Bence.

A technológiai fejlesztésre kiírt pályázatok esetében lehetőség nyílik az árfolyamkockázat csökkentésére az árbevétel-vállalás euróalapú számításával. Ez elsősorban az exportáló cégeknek teszi tervezhetőbbé a támogatás igénybevételét. Az NFÜ alternatív lehetőséget biztosít a vállalt árbevétel-növekedés kiszámításához: az eddig konkrét mértéken meghatározott (8-15 százalék) helyett választható az inflációhoz kötött növekedési ütem. Újdonság, hogy az árbevétel-növekedés számításának alapjául szolgáló bázisárbevétel a pályázat beadását megelőző év lett, eddig a megelőző és a megvalósítás éve közül kötelezően a magasabbat kellett használni.