Vuk-apuka nyolcvanéves
A tegnap mozijának (és tévéfilmezésének) nagy alakjai. Fokyra talán a tévémaci létrehozójaként, a babszemek mozgatásával készült Babfilm vagy Mirr-Murr macskabábjának alkotójaként emlékeznek, Dargay nevének hallatán pedig a szeretni való rókafiú, Vuk jut először sokak eszébe.
"Fürge rókalábak, surranó kis árnyak / hipp-hopp, jön Vuk..." - énekli Wolf Péter fülbemászó dallamát és Szenes Iván szövegét ma délelőtt a kecskeméti Kodály iskola hatvantagú gyerekkórusa az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A KAFF megnyitójára meghívták az ünnepelt rendezőt is. A vasárnapig tartó, 107 hazai versenyfilmet fölvonultató fesztiválon nem szerepel a hetvenes évek végén készült Vukhoz hasonló magyar nagyjátékfilm. Rövid- és reklámfilmekből, tévésorozatrészekből, egyetemi vizsgafilmekből áll az idei program. A hőskorszak a múlté, még ha vannak szép nemzetközi sikerek is, mint
A Vuk mellett például a korábban készült Lúdas Matyit, amelyet ma este főműsoridőben vetít újra az MTV első csatornája. A rendező visszaemlékezése szerint a "gyászoló rokonság" (értsd: a filmeket akkoriban elfogadó műhelytanács) hülyére röhögte magát a produkción, de újabb és újabb variációkat kért, mert "Matyi jellemfejlődése nem tükröződött kellően"... Aztán külföldön is siker lett a Lúdas Matyi, úgy tartják, akkoriban Oscarral fölért, hogy egy karácsonyi szünetben vetítette az angol BBC. A Vuk viszont Amerikában ivódott a köztudatba, olyannyira, hogy a hetvenöt éves Dargayt kanadai lapok "Vuk-apukaként" köszöntötték. A mester kiválóan sajátította el a figuramozgatás Disneynél kikísérletezett módszerét - anélkül, hogy stílusa érzelgőssé, szirupossá vált volna. Készített még erdőben, állatfigurák körében játszódó egész estés filmet (Az erdő kapitánya) és egy, a török idők végén játszódó hosszabb mesét (Szaffi). És rengeteg kisebb munkát, sorozatot Gusztávtól Vili veréb és más állatfigurák történetéig.
Mind a hazai animáció aranyfedezetéhez tartoznak ma már.
