Az emelt díjas hungaricum
Esténként, de sokszor napközben is kapcsolhatunk olyan adóra, amelyen egy csábos hölgy vagy jó svádájú férfi egyszerű, néha kicsit bonyolultabb kérdéseket tesz föl, esetleg két lengén öltözött lányról készült fotó különbségeiről érdeklődik a nézőtől. A könnyed időkitöltőnek látszó játék a becslések szerint többmilliárdos üzlet, amelynek tisztaságát nem nagyon lehet ellenőrizni.
Ha felhívjuk a megadott számot, elsőre kevés valószínűséggel kerülünk adásba: a bejutás szerencsealapon működik. Ha pénzt és időt nem kímélve mégis bejutunk a műsorba, valamiért az általunk adott válasz nem bizonyul jónak.
A számrejtvénynek vagy a megadott betűkből összeállítható szónak sokféle változata elképzelhető. Nem lehet ellenőrizni, vajon a végén nyertesnek bizonyult variáció az, amelyet az elején helyesként följegyzett valaki a stábban. A néző a szokásos vetélkedőkben ahhoz szokott, hogy ha a feltételnek megfelel, amit mondott, elfogadják megoldásnak akkor is, ha a feladvány készítői másra gondoltak eredetileg.
- A médiatörvény a műsorszolgáltatók nyereményjátékaival kapcsolatban nem tartalmaz szabályozó rendelkezést, és ennek megfelelően az ORTT-nek nem áll módjában eljárni ezekben az ügyekben - mondja Vékony Éva, az Országos Rádió- és Televíziótestület szóvivője. - 2004-2005-ben a testület már több nyereményjáték-műsorral - Pénzeső (ATV), Gazdagodj Okosan (TV 2) és a több csatornán is futó Nyerővonal - kapcsolatban végzett vizsgálatokat, és határozataiban kimondta, hogy hatáskör hiányában az ügyet áttette a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
A televíziók által sugárzott telefonos nyereményjátékról az ORTT tájékoztatta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, a Gazdasági Versenyhivatalt és a Szerencsejáték Felügyeletet. A 2005-ben kezdődött egyeztetés során ezek a szervezetek arra jutottak, hogy egyik társhatóságnak sincs sem hatásköre, sem indíttatása, hogy - akár közös kezdeményezésként valamely jogszabály módosítása árán - az ilyen esetekben megalapozottan fellépjen a nézők védelmében.
Az ORTT áttekintette a nemzetközi gyakorlatot is. Kiderült, hogy nagyon sokféle szabályozás létezik. Vannak országok, ahol ezeket az anomáliákat a médiahatóságok, más országokban a szerencsejáték-felügyeletet végző hatóságok kezelik, vannak, ahol a versenyhivatal kompetenciájába tarozik minden ilyen üggyel kapcsolatos eljárás. S vannak Magyarországhoz hasonlóan országok, amelyekben nincs rendezve a kérdés. Mindamellett mindegyik szervezet figyel valamire: - A hívás díját egyértelműen fel kell tüntetni, azaz a betelefonálónak tudnia kell azt, mennyibe fog kerülni. Ezeknek az előírásoknak a játékok megfelelnek, illetve a szabályzat is jellemzően elérhető teletexten, tehát hatósági szankcionálásra nincs lehetőség.
Oravecz László, a Szerencsejáték-felügyelet főosztályvezetője szerint, ha a csalás egyértelmű, akkor a rendőrséghez kell fordulni. Ha pedig nem nyilvánvaló, hány megoldása is létezik például egy kérdésnek, azt feltétlenül jelezni kell. Oravecz kiköti: a törvény előírása szerint, ha a játékos tétet fizet, és ennek fejében, meghatározott feltételektől függően nyereményhez juthat, és a nyereményhez jutás vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ, szerencsejátékról beszélhetünk.
Ennél a mondatnál némileg akadékoskodom: a bekerülés a szerencsétől függ, a válasz szintén múlhat ezen. Mi kell még?
- Az egyes telefonos játékok minősítésével kapcsolatban a részvételi feltételek teljes ismeretében lehet megnyugtató választ adni, hogy tudásalapú vagy szerencsejátéknak minősülő játéknak tekintendők-e - mondja a főosztályvezető.
- Tavaly különösen sok panasz érkezett - szögezi le Mihálovits András, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője. 2006-ban ezt jelezték is az Országgyűlés előtti éves beszámolójukban. - A versenyhivatal nem zárja ki, hogy az interaktív televíziós játékok szervezői megtéveszthetik a fogyasztókat, mivel a játékba való bejutás feltételeiről nem adnak pontos tájékoztatást. Ráadásul a játékok egyes elemei és azok összhatása tisztességtelenül befolyásolhatják a fogyasztók döntéseit.
Mindezek tisztázására elindítottak több eljárást is a legnagyobb tévétársaságok és beszállítóik ellen (MTM-SBS Zrt. (TV 2), az Argo-TV (ATV), az Iko New Media (RTL Klub) és a Spektrum TV Zrt. és műsorkészítőik ellen. A vizsgálatok legkésőbb ez év szeptemberében zárulnak le.
