Haladék a közgyógyellátottaknak
Haladékot kapnak a közgyógyellátási igazolványok megújítására a betegek és a hivatalok egyaránt. A hétfőn jóváhagyott törvénymódosítás alapján legalább három hónapig, legföljebb októberig még használhatják a régi közgyógy-igazolványokat a patikákban mindazok, akik, noha kérték már, de még nem kapták meg az új okmányt - magyarázta lapunknak a parlament által jóváhagyott változást Baraczka Mariann szakállamtitkár.
A jegyzők így valamennyi érintettnek igazolást adnak arról, hogy a jogosultság elbírálása még tart. Fontos tehát, hogy a recept beváltásánál - a régi igazolvány mellett - a jegyző igazolását is be kell mutatniuk a patikában a betegeknek.
Eddig körülbelül 600 ezer embert érintett a már csaknem egy éve zajló közgyógyellátási rendszer átalakítása. S még mintegy 140 ezer olyan érintett van, aki korábban jogosult volt ugyan az ellátásra, de most még nincs új igazolványa. Lapunk úgy tudja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében is vannak olyan betegek, akik már januárban kérték az új igazolványukat, ám a mai napig nem jutottak hozzá.
A megújítás szabályai ugyanis meglehetősen bonyolultak. E szerint valamennyi közgyógyellátottnak a jegyzőhöz kellett benyújtania az igényét, mellékelve a háziorvosi igazolást arról, milyen krónikus betegségének terápiájához kéri a támogatást. A jegyzők vizsgálják meg a jogosultság feltételeit, míg a háziorvos igazolását továbbküldik a megyei egészségpénztárakhoz. E hivatal dönt végül arról, hogy a háziorvos által felírt szerekből mennyit enged elszámolni közköltségre. Alapesetben közgyógyellátásra az adott hatóanyag legolcsóbb formájához adható támogatás. (A betegnek joga van az orvosától más, drágább készítményt kérni, de az állam csak a legolcsóbb árát vállalja át a betegtől.)
A jegyző csak ezután bírálja el a jogosultságot, s meghatározza annak kezdő időpontját, illetve az úgynevezett egyéni eseti gyógyszerkeretet. Ezután állítja ki a megyei egészségpénztár a rászoruló egy évre szóló igazolványát, és azt eljuttatja az érintettnek. Az OEP ezután a patika számára is követhető módon vezeti a közgyógyellátott gyógyszerkeretét: az eseti támogatást a jogosultság kezdetén egy összegben, az egyéni gyógyszerkeretet 3 havonta utalja a pénztár a beteg elektronikus pénztárcájára.
Döntött a parlament a vizitdíj-szabályok pontosításáról is. Ennek nyomán részben bővül a mentességhez jutók köre, másrészt szigorodtak a szabályok az ellátási rendet megkerülők számára.
Tehát: nem kell vizitdíjat fizetniük július elsejétől az orvosnál a szolgálati időben szerzett sérülések ellátásáért a honvédség, a rendvédelmi szervek (a határőrség, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos tűzoltók, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat) munkatársainak, valamint az Országos Mentőszolgálat alkalmazottainak. Nem kérhetnek vizit-, illetve kórházi napidíjat az intézmények a tartós orvosi kezelés részeként nyújtott ellátásokért. A legalább harmincszoros véradók szintén mentesülnek a vizitdíj fizetése alól abban az esetben, ha erről van igazolásuk. Eltörölték a tüdőszűrésre jelentkezők vizitdíját is.
Nem lehet kérni pénzt az orvos-beteg találkozásért a gyerekektől, ám ha a szülő eltér a beutalási rendtől (nincs beutaló, vagy máshova viszi a gyerekét, mint ahová a háziorvos küldte), akkor augusztus elsejétől ezer forintot kell fizetni az ellátásért. A törvénymódosítás megszüntette a kórházi napidíjat azon krónikus betegek számára, akik egyébként eddig is vizitdíjmentességet élveztek. Fontos változás, hogy hatszáz forintról ezer forintra emelkedik a díj mértéke, ha valaki a szakorvosi ellátást nem ott veszi igénybe, ahová a háziorvos beutalta, vagy beutaló nélkül keres fel egy adott járóbeteg-szakrendelést.
A törvénymódosítás szabályozza a vizitdíj visszaigényléséhez szükséges jegyzői adatkezelést. Az eljárás során a jegyző a nyugtán, számlán szereplő nevet, a beteg taj számát és egyéb adatait csakis az eljárás befejezéséig jogosult kezelni. (A 20 alkalomnál többször kifizetett vizitdíj visszaigényelhető, és ezt a jegyzőnél kell kezdeményezni.)
Az Országgyűlés által elfogadott csomag része, hogy a beutalási rendtől eltérőknek, illetve a választott orvoshoz ragaszkodóknak július elsejétől át kell vállalniuk a kezelési költség 30 százalékát, legföljebb 100 ezer forintot. Ezt a szabályt akkor alkalmazzák, ha a betegnek nincs, vagy más intézménybe szól a beutalója, mint ahol a kezelést kéri. A gyakorlatban a háziorvos szabadon utalhatja betegét a társadalombiztosítás számlájára bármely intézménybe, feltéve, ha előzetesen megegyezett az adott kórházzal a páciens kezeléséről.
Az orvos- és intézményválasztás szabadsága a szülő nőket teljes mértékben megilleti.