A budzsira vidzsázz!

Kizslány vidzsázz, a budzsira vidzsázz! - énekli Fekete Pákó, és az embert lenyűgözi, hogy a jó szándékú, fiatal dalművész az erős zeneiség mellett sem feledkezik meg a figyelemre méltó mondanivalóról. Nem értjük hát, miért nem hívta meg őt a Magyar Író Akadémia azon előadók közé, akik szeptembertől, az akadémia dalszövegíró mesterkurzusán oktatják az érdeklődőket.

Fölmerül a kérdés: egyáltalán lehet-e a dalszövegírást oktatni? Mert van egy szint (Csovi, csovi Jasper), amelyet az ember minden elmélyült tanulás nélkül, néhány hónapos korában elér, és van egy szint (Szép hely, jó hely Teherán, de ott is teher ám a feleség, vagy: Ha én rózsa volnék...), melyet viszont direkte megcélozni felesleges, mert annak eléréséhez már széles körű nyelvismeret, zenei intelligencia, nyelvi leleményesség vagy művészi ösztön szükségeltetik.

Oroszlán Éva, a dalszövegíró mesterkurzus programvezetője ennek megfelelően nem is állítja, hogy tanfolyamukról kész szövegelők kerülnek ki. Azt azonban igen, hogy aki meghallgatja Bródy János, Demjén Ferenc, Hobo, a kispálos Lovasi András vagy Müller Péter Sziámi és a többi értékes szöveggyártó kisiparos előadását, azon túl, hogy különféle nézőpontokkal lesz gazdagabb, még a dalszövegíráshoz nélkülözhetetlen gyakorlati technikákra is szert tehet. Nem mellesleg: bekukkanthat a slágeripar műhelytitkaiba is, mert lesznek olyan klubfoglalkozások, amelyeken a résztvevők zeneműkiadókkal, zenészekkel, költőkkel beszélgethetnek. Együtt vesézik ki, hogy mitől sláger a sláger, mitől lesz értelmük az afféle, intellektuálisan nem túl értékes megfigyeléseknek, mint hogy Szeretni kell, ennyi az egész, vagy Jaj, de ravasz dolog ez a tavasz.

Talán szó esik arról is, hogy a mai, átlagos popslágerek többségének miért olyan végtelenül bárgyú a szövege, de arról is, hogy a magyar dalszövegírás mégsem vész el mindig a holdfény-szerelem-mámor Bermuda-háromszögében. Gondoljunk csak az egykori nagyokra (csak találomra: G. Dénes Györgyre, azaz Zsütire, S. Nagy Istvánra, Bereményi Gézára), a rendszerváltozás környékén felbukkant fontos zenekarokra (például: URH, Kontroll csoport, Európa Kiadó), azokra, akik mindig ügyeltek a mondanivalóra (például az LGT, Hobo, a Rapülők), és akikre a szövegeik miatt manapság érdemes is odafigyelnünk (mások mellett: Hobo, Kispál és a Borz, Sziámi, Tankcsapda, Emil Rulez).

Müller Péter Sziámi azt mondja, nem szereti azt a banális megközelítést, mely arra keresi a választ, hogy mi a különbség a dalszövegírás és a költészet között. Szerinte nem ez az ambivalens és mozgékony viszony a lényeg. Fontosabbnak tartja, hogy a leendő szövegírók megtudják, hogy amikor a zenész megkomponálja a dalt, abban benne van a szöveg, a szövegírónak csupán ki kell belőle hallania. Az a mágikus pillanat perdöntő, amikor valaki megfejti a zenében elrejtett, kódolt üzenetet. Hozzáteszi azt is: ugyancsak fontos, hogy a szövegíró ismerje és értse a zeneszerzőt, valamint az előadót. Berkley püspököt idézi, aki szerint az alma íze nem az almában és nem is a szánkban van, hanem a kettő közötti kapcsolatban.

Bródy János állítja: a ritmusos szöveg sokkal fontosabb, mint hinnénk, lévén a legősibb kommunikációs forma. Az emberek kezdetben ennek segítségével közvetítették tapasztalataikat, ennek segítségével tudták magukban rögzíteni és továbbadni az információkat. A gyerekek is ritmusos mondókák segítségével kezdik megismerni a nyelvet és a világot, azok szövegei közvetlenül és erősen hatnak rájuk, hosszú időre beléjük rögződnek. Így tehát a jó, nyelvileg és prozódiailag kitűnő dalszöveg is fontos. Ráadásul a zene, különösen a XX. század közepe, a hangrögzítés elterjedése óta szinte a kultúraközvetítés elsődleges eszköze lett.

És hogy résen kell lennünk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a listák, amelyekre az interneten bukkanhatunk, és amelyek közönségszavazatok alapján a legrémesebb dalszövegeket tartalmazzák, egyebek mellett Elton John, Natalie Imbruglia, Michael Jackson, Madonna Shakira vagy az R.E.M. előadásában. A "The 20 Wrost Lyrics Ever" honlapjára például ilyen nagyágyúk is felküzdötték magukat.

Hogy mégis mitől jó egy dalszöveg, azt nem könnyű megfejteni. Lehet olyan, amely egy telitalálatos mondattal operál, lehet kőkemény, amely megmondja, lehet játékos, amely kifacsarja, lehet okos, amely elgondolkodtat, de lehet olyan is, amely még időben figyelmeztet. Például arra, ha nem vidzsázunk a budzsira, jaj lesz nekünk. És akkor magunkra vessünk.

A dalművész megmondta.

Lukács László (Tankcsapda) - megmondja õszintén
Lukács László (Tankcsapda) - megmondja õszintén
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.