A világszervezet főtitkára figyelmeztetett: a globális felmelegedés miatt több hasonló viszály kirobbanása várható.

Ban Ki Mun azt írta, hogy a dárfúri viszály környezeti válság formájában kezdődött: az utóbbi két évtizedben az ENSZ adatai szerint csaknem 40 százalékkal csökkent a térségre hulló csapadék. Ezt az Indiai-óceán hőmérsékletének emelkedése okozta, ami gátolta a monszunesőket.

"A Szahara alatti Afrika kiszáradása, bizonyos mértékig, az ember okozta globális felmelegedésre vezethető vissza" - állapította meg az ENSZ-főtitkár.

A diplomata kifejtette: nem véletlen, hogy az erőszak a száraz időszakban tört ki. Mint érvelt, korábban, amikor a dárfúri régió gazdag volt, a fekete farmerek még békében éltek együtt az arab pásztorokkal, megosztották egymással a vizet. Az aszály beköszöntével a farmerek azonban elkerítették földjeiket a legeltetés elől.

Dárfúrban "emberemlékezet óta első ízben fordult elő, hogy nem volt elegendő élelem és víz mindenki számára; harcok törtek ki" - írta a főtitkár.

Ban Ki Mun szerint az ENSZ békefenntartó erői megállíthatják a harcokat, és több mint kétmillió menekült térhet haza, de ezzel nem oldódik meg az alapprobléma, a jó földek szűkössége. Utalt rá, hogy Dárfúr gondján új technológiák segíthetnének, például genetikailag módosított gabonafélék termesztése, új öntözési rendszer létesítése, amit az oktatási, közegészségügyi rendszer fejlesztése egészítene ki.

Az ENSZ-főtitkár felhívta a figyelmet: hasonló problémák tapasztalhatók Szudánon kívül Szomáliában, Elefáncsontparton, Burkina Fasó-ban és mindazokban az afrikai országokban, ahol az élelem- és vízellátás bizonytalan.

Kartúm a múlt héten egyezett bele abba, hogy az ENSZ és az Afrikai Unió 23 ezer fős békefenntartó erőt küldjön a térségbe. A világszervezet adatai szerint a négy éve tartó háborúskodás legalább 200 ezer ember életét követelte, több kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.

(MTI)