Ugyan formailag még nem esett ki a koalíciós egyeztetéseken az SZDSZ úgynevezett vegyes biztosítási modellje a koncepciók versenyéből, de gyakorlatilag már csak két javaslatról tárgyalnak az érintettek. Információink szerint az SZDSZ-ben már körvonalazódik is a lehetséges kompromisszum, de ennek a lehetőségét egyelőre nem a miniszterelnök által a múlt hét közepén nyilvánosságra hozott, a regionális egészségpénztárakra épülő javaslatban látják, hanem a megszűnő Államreform Bizottság (ÁRB) eddig nyilvánosságra nem került tervezetében. Ez utóbbi, éppúgy, mint Gyurcsány Ferenc kormányfő elképzelése, 51-49 százalékos arányban osztaná meg az állam és a magánszféra között a piacot, ám mindezt eltérő módszerekkel, és intézményekkel valósítaná meg.

A lapunk birtokába került ÁBR-javaslat - szemben a miniszterelnök hét, csak regionális hatókörű biztosítójával - öt országos szolgáltatásszervezőt engedne a piacra. Az öt gazdasági társaságként működő, de 51 százalékos államú részesedésű cégben körülbelül 10 milliárd forintért jutna kisebbségi tulajdonhoz a befektető. Ezt a pénzt - a javaslat alapján - az ellátás fejlesztésére kellene fordítaniuk a piacra lépőknek. Az öt országos biztosítónak első pillanattól kezdve versenyeznie kellene az ügyfelekért, azaz: a területén élő járulékfizető nem lehetne automatikusan a tagja, szemben azzal, ami a kormányfő javaslatában áll.

Az ÁBR ugyanakkor az öt biztosító mellé már nem engedne újabb szereplőket belépni a piacra. Az egészségügyi szolgáltatóknak áraikkal, a szolgáltatásaik színvonalával kellene versenyezniük a biztosítók szerződéseiért. E koncepció gyengéje, hogy az állami többségű biztosító jogszerűen aligha engedheti meg magának a szabad szerződéskötési jogot. Viszont számolnak azzal, hogy egy második lépésben az állami tulajdonrész értékesíthető lenne a már jelen lévő magánbiztosítóknak.

A modellváltásról szóló politikai vita a lehetséges üzleti partnereket is megosztja: így korántsem biztos, hogy a megoldáshoz elég a két párt alkuja. A koncepciók versenyére reagáló üzleti biztosítók a piacra lépésük feltételéül szabták, hogy a vegyes tulajdonú társaságokban ők adják a teljes menedzsmentet. Elvárják azt is, hogy opcionális vételi jogot kapjanak az állami részre. Megjegyezték azt is, hogy a piacra lépés csak országos léptékű lehet, vagyis: a regionális elvet a többségük elvetette.

Lapunk kérdésre Horn Gábor szabad demokrata politikus, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár azt mondta: az SZDSZ még nem döntött arról, hogy a finanszírozási reformkoncepciók közül melyiket támogassák. A választást eldöntő kérdés, hogy melyik bizonyul a leginkább versenyközpontúnak. Hozzátette: e héten több szakértői egyeztetést is tartanak.

Nem lát éles ellentétet Mihályi Péter, az Államreform Bizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője a kormányfő és az ÁBR javaslata között. Azt mondta: a legfontosabb e pillanatban az, hogy a koalíciós partnerek megállapodtak az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Az Államreform Bizottság javaslata

• Öt állami többségű, de országos hatáskörű biztosító;
• Biztosítók versenyeznek az ügyfelekért;
• A biztosítottakat automatikusan sorolják egyik vagy mások biztosítóhoz, de két hónapon belül mindenki oda szerződik, ahová akar;
• Nem változik a járulékfizetés rendszere (a járulék mértékéről a parlament dönt, és továbbra is az APEH szedi be);
• A biztosítók maguk döntik el, kikkel és milyen árért kötnek szolgáltatási szerződést.

A kormányfő kompromisszumos ajánlata

• Hét regionális biztosító, többségi állami tulajdonnal;
• a biztosítók készen kapják az ügyfélkört. (A járulékfizető nem választhat biztosítót, oda tartozik, ahol él.) Később a regionális biztosítók kínálhatják szolgáltatásaikat más régióban élőknek is, s átléphetnek a biztosítottak más pénztárhoz is;
• Nem változik a járulékfizetés rendszere;
• A biztosítók szabadon döntenek arról, hogy kiktől, milyen áron vásárolnak szolgáltatást az ügyfeleiknek.