Nézzük először a kontinensek közötti különbségeket. Az amerikaiak háromnegyede hisz valamilyen istenben vagy felsőbbrendű lényben, az EU-tagországokban ez legfeljebb a lakosság feléről mondható el. A "hitetlenek" táborát Franciaország vezeti, ahol csak az emberek 27 százaléka tartja magát hívőnek - derül ki a Financial Times felméréséből. Ugyanez a másik oldalról: az USA-ban mindössze négy százalék vallja magát ateistának, szemben a franciák egyharmadával.

Ám tévedés lenne azt hinni, hogy az amerikaiak elnézőbbek az egyházzal. Közel kétharmaduk határozottan úgy gondolja, hogy az állami iskolákban nem szabad vallást oktatni (ebben egy hullámhoszszon vannak a franciákkal) - azt viszont a legtöbben megengednék, hogy vallási jelképeket hordjanak a tanulók. Ez már igazi törésvonal: Franciaországban minden tizedik felnőtt tűrné el csupán a vallási szimbólumokat, sőt 2004 óta külön törvény is kitiltja e jelképeket az állami tanintézményekből.

És itt már megbomlik az európai egység. Más EU-tagállamokban jóval többen tolerálnák a kendő, a nagyméretű kereszt vagy éppen a kipa (zsidó fejfedő) iskolai viselését, amelyre az olaszok 61 vagy a britek 48 százaléka bólintana rá. S egyáltalán: miközben az unióra sokszor "keresztény klubként" hivatkoznak (gyakori ellenérv ez Törökország EU-csatlakozása kapcsán is), a megkérdezetteknek csak egyharmada ért egyet ezzel a minősítéssel. Érdekes viszont, hogy a nem keresztény ünnepeket szinte senki sem szeretné munkaszüneti nappá nyilvánítani.

A vallás túl nagy súllyal szerepel mindennapjainkban - ha az EU-átlagot nézzük, az emberek fele ért egyet e kijelentéssel. De megint jön az európai sokszínűség: míg Cipruson (81 százalék) vagy Olaszországban (63 százalék) a többség így gondolja, a magyaroknak már csak egyharmada, a finneknek egyötöde panaszkodik a vallás túlzott befolyására. A TNS közvélemény-kutatása mindezt azzal magyarázza: Cipruson a görög és a török ciprióták konfliktusa évtizedek óta megosztja az országot, Olaszországban pedig a katolikus egyház játszik domináns szerepet. A felmérésből az is kitűnik, hogy nincs szoros kapcsolat a gazdasági fejlettség és a vallás súlyának megítélése között.