- Milyen feltételekkel vállalta a kormányhivatal vezetését?

- A miniszterelnök által ismertetett változások gyakorlatilag ezekről szóltak. De igazából ezek nem feltételek voltak, hanem közösen összegeztük az utóbbi egy évet, és levontuk a tanulságokat.

- Hogyan alakul a munkamegosztás ön és Draskovics Tibor között? Többen úgy látják, hogy az új tárca nélküli miniszternek az lesz a dolga, hogy megvalósítsa az ön által követendőnek tartott stratégiát.

- Egyrészről igen, másrészről az is nagyon fontos elvárás, hogy a változások, intézkedések folyamán felgyűlt tapasztalatokat képesek legyünk viszszacsatolni, s ha kell, a kiindulópontunkat is megváltoztatni. Nagyon lényeges, hogy szükség esetén egyszerre több lehetőséget kínáljunk az embereknek, s ők választhassanak, vagy legalábbis részt vehessenek a mindennapjaikat érintő ügyek megoldásában. Azaz kevesebb beszéd, több párbeszéd, és több tett. Mert természetes, hogy meg kell tudnunk jelölni a reformok végpontjait, de most azt a kérdést kell kormányzati rangra emelni, hogy mi lesz a változások megvalósulásáig.

- Sokan úgy értékelik: Szilvásy György leköszönő kancelláriaminiszter kikerült a politikai döntéshozás fősodrából. Ám a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjeként tagja lesz a stratégiai alapvetéseket lefektető kormánykabinetnek. Csak a titulusát vesztette volna el, vagy valóban meggyengült?

- Nyilván módosul valamennyire a szerepe, a jövőben a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként és a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjeként többet kell szakfeladatokra koncentrálnia.

- Ha már gyengeség vagy éppen erő: ha egy tízes skálán kellene jelölnie a kabinet és az MSZP viszonyát, mennyire volt meghatározó a párt a kormányátalakítás előtt, és most?

- Többek között azzal a céllal álltam bele a struktúra módosításának folyamatába, hogy erősítsem ezt a viszonyt, hogy az MSZP több felelősséget érezzen a különböző ügyek iránt. Úgy érzem, ez sikerült, de elrontom a játékát: számokat nem mondok.