A közigazgatási szakértő szerint a változások hátterében személyi és szervezeti okok is meghúzódhatnak, hiszen a kabinet megalakulása óta eltelt egy év alatt kiderülhetett, ha valaki adott feladatra kevésbé alkalmas, illetve ha a struktúra nem megfelelő. Ez utóbbi kapcsán a professzor hozzátette: a kormány munkájában tetten érhető a bizonyítási kényszer is, ezért az esetenként vitatható reformintézkedéseket szervezeti kiigazításokkal igyekeznek nyomatékosítani.

Bármely szervezet átalakítása szükségszerűen zavarokkal jár, ezért az efféle lépések haszna kétséges lehet - fogalmazott Lőrincz. Az új pozícióba kerülő politikusoknak most meg kell ismerkedniük új feladataikkal, munkatársaiknak pedig az új vezetőkkel, és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy - elsősorban a miniszteri kabineteken belül - kisebb személycserékre is számítani kell. Az akár több hónapig tartó átmeneti időszakban ezért a professzor szerint mindenképpen romlik a munka hatékonysága.

A közigazgatási szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a kormánykabinet felállítása helyénvaló lépés, mert ez a testület - amennyiben jól működik, és tevékenységét nem igyekeznek központilag vezérelni - az eddiginél alaposabban előkészítheti a stratégiai döntéseket, s a változások iránya kiszámíthatóbbá válhat.

A professzor ugyancsak egyetért a közigazgatás fejlesztéséért felelős államtitkári poszt létrehozásával is. Ezért a területért a világ számos országában önálló szerv felel - tette hozzá -, így e mostani lépéssel a kormány egy régi adósságát törleszti. Lőrincznek mindazonáltal vannak fenntartásai, mert a közigazgatási reform végrehajtását befolyásolhatja, hogy az új államtitkár milyen szakértőkkel veszi körül magát. Emellett kérdéses - véli -, hogy a struktúra átalakítását szakmai megfontolások alapján hajtják-e végre, vagy az egyes lépéseket továbbra is a pénzügyi kényszer határozza meg.(L. K.)