A lapok cikkei közül kiemelkedik a bukaresti Gandul vezércikke, amely szerint a bukaresti kabinet gyengeségét az is bizonyítja, hogy Magyarország ilyen jellegű lépést mert tenni. Ha Romániának erős vezetése és összefüggő külpolitikája lenne, Budapest diplomáciai standardokat felrúgó akcióját nem temetné be a nemtörődömség, hanem Brüsszel asztalára kerülne - írta a lap. Hasonlóképpen vélekedett pénteken Norica Nicolai liberális szenátor is.

Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap Kolozsváron kijelentette: a nemzeti kisebbségek kérdése 1989 előtt számított belügynek, azóta viszont nem. Ilyenformán Budapest lépése cseppet sem szokatlan. Markó kifejtette: ha a négy RMDSZ-tisztségviselő ellen a román ügyészség azért indít bűnügyi eljárást, mert azok kormánytámogatásokat lobbiztak ki körzetükben található magyar településeknek, akkor őt magát és Emil Boc demokrata pártelnököt is vád alá helyezhetik azért, mert az észak-erdélyi autópályáért lobbiztak, s az erre elkülönített költségvetési forrásokból nem máshol épült esetleg sztráda. Leszögezte: aggasztónak tartja, hogy az ügyészség azért indított büntetőjogi eljárást magyar politikusok ellen, mert a vádirat szerint azok "etnikai és politikai alapon" szereztek támogatást magyarlakta településeknek.

l - Nem értékelhető Románia belügyeibe való beavatkozásnak az, hogy a magyar diplomácia felhívta a figyelmet a romániai magyar politikusok elleni eljárásokra, az ügy miatt nem lesz visszaesés a kétoldalú kapcsolatokban - mondta Odze György, külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek. "A mi nyilatkozatunkban olyan jelenségekre hívtuk fel a figyelmet, amelyek bennünket zavarnak. Úgy gondoljuk, a két ország kapcsolata olyan szinten áll, hogy ezeket szóvá lehet tenni. Természetesnek tartjuk, hogy ez foglalkoztatja a magyar és a román közvéleményt, de úgy érezzük, hogy a két ország kapcsolatában visszaesés emiatt nem lesz" - fogalmazott Odze. A szóvivő szerint a diplomáciában megszokott, természetes jelenségről van szó.