"Minden intézményünk takarékoskodik, miért lenne az iskola kivétel?"
Közeleg a vakáció, de tankönyvet vagy füzeteket már napok óta nem pakolnak be a táskájukba a tarnabodi diákok, amikor reggelenként iskolába indulnak. A tanítás ugyanis ezen a településen június első napjaitól szünetel, noha a tanév hivatalosan csak június 15-én ér véget. Az ok: száztíz gyerekre mindössze három pedagógus maradt a tanév utolsó napjaira a tarnabodi általános iskolában, miután az önkormányzat döntése alapján áprilisban négy nyugdíjas tanárt felmentettek, kettő pedig táppénzre ment június elején. Tanításról így nem lehet szó, a megmaradt néhány pedagógus legfeljebb „gyerekfelügyeletet” lát el.
A hajléktalanok befogadásáról híressé vált falu négy tantermes iskolájában nem látni a könyve fölé hajoló, a matekpéldák megoldásán töprengő gyereket - az alsósok rajzolgatnak, papírt hajtogatnak, a felsősök gitároznak, az udvaron néha táncolnak, énekelnek, körjátékoznak. Az ide járó diákok többsége roma, s ötvenegyen sajátos nevelési igényű, vagyis különleges fejlesztésre szorulnak. Hegedűs Zsuzsanna öt éve igazgatja az intézményt - egy hevesi általános iskolából pályázott ide, mert szakmai kihívásnak érezte, hogy ilyen körülmények között is megvalósítsa az elképzeléseit. Ez részben sikerült neki: egészségnevelési programok indultak, nagy hangsúlyt kapott a művészeti nevelés, a hagyományőrzés, s pályaválasztási tanácsadással segítik az itt tanulók továbblépését. Tavaly három, az idén két roma gyerek felvételizett sikerrel a pécsi Ghandi Gimnáziumba, az ő sorsukat mentori programmal figyelemmel kísérik.
- Miközben a gyerekekből igyekeztünk kihozni a maximumot, a falu polgármesterével egyre kevésbé tudtunk együttműködni - állítja az igazgatónő. - Az elmúlt években folyamatosan építették le a tantestületet, pedig az itteni gyerekek mellé nem kilenc vagy tíz, hanem legalább tizenöt-tizenhat pedagógusra lett volna szükség.
Hegedűs Zsuzsanna szerint gyermekfelügyelő, gyógypedagógus, pszichológus is hiányzik az iskolából, arról nem beszélve, hogy - állítólag pénzhiány miatt - a napközit sem tudják működtetni. Az igazgató azt mondja: az állami normatíva - a gyerekek után járó évi 46 millió forint -fedezné a bér- és egyéb költségeket, s még fejlesztésekre is maradna. Ám szerinte ezt az összeget teljes egészében sohasem költötték az iskolára, az önkormányzat a költségvetés tervezésekor mindig lefaragott belőle, s azt más célokra fordította. Hegedűs Zsuzsanna is kifogásolja, hogy sohasem láthatott bele az iskola büdzséjébe, nem tudta, „hányadán álnak” a pénzügyeik. Így egyre több konfliktusa támadt a falu irányítóival. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor arra utasították: négy nyugdíjas pedagógust mentsen fel, mert túl magas a bérköltségük.
- Év közben nem lehet átszervezést végrehajtani, ez a lépés törvénytelen, s ezt jeleztem a polgármesternek - folytatja Hegedűs Zsuzsa, aki szerint az elküldött pedagógusoknak nem adták ki a törvényben meghatározott nyolc havi felmentési időt, hanem csupán három hónapot szabtak ki erre.
Szemán Jánosné kilenc évet tanított nyugdíjasként Tarnabodon. Hevesről járt át naponta, hogy biológiát, földrajzot, kémiát és természetismeretet oktasson. Lelkileg nagyon megviselte, amikor májusban felmentették a munkavégzés alól. A tanárnőnek leginkább az fáj, hogy nem vihette végig az évet azokkal a gyerekekkel, akiket szinte elsős koruk óta tanított.
Szemán Jánosné határozottan állítja: a nyugdíjas tanítók nem a pályakezdők elől vették el a kenyeret. A tarnabodi iskola nem olyan vonzó a fiatal pedagógusok számára, hogy tolonganának az itteni állásokért. Ha jön is valaki, hamar odébbáll. A nyugdíjas pedagógus kilenc itt eltöltött éve alatt tucatnyi ifjú kollégája érkezését és távozását kísérhette végig, vagyis - ahogy hivatalosan mondják -, nagy a fluktuáció Tarnabodon.
Pető Zoltán polgármester szerint az „elbocsátási ügy” előtt nem volt semmi gond az iskolával.
- Háromszázan kapnak szociális segélyt a faluban, erre valahogyan elő kell teremteni a pénzt - mondja a polgármester. - A négy nyugdíjas pedagógus bére egy évben összesen tizenhárommillió forintot „vitt el” a falu százharmincmillió forintos költségvetéséből, ami túl sok. A település képviselőtestülete ezért döntött úgy, hogy fel kell menteni a négy nyugdíjas tanárt.
Pető Zoltán hozzáteszi: való igaz, hogy időnként „elvettek” pénzt az iskolától. Hogyan lehetséges ez? Az iskolás gyerekek után járó állami normatívát - fejkvótát - egyfajta szabad felhasználású pénzügyi keretként kezelhetik az önkormányzatok, erre ugyanis a költségvetési törvény lehetőséget ad - tudtuk meg Benkár Józseftől, Heves megye főjegyzőjétől. Tarnabodon a csaknem 46 milliós normatívából tavaly csak 41 millió forintot költöttek el az iskolára, s ötmillió forintot más célokra fordítottak. Hogy mire? A polgármester felsorolása szerint segélyekre, az utak, árkok és a temető karbantartására is jutott ebből az összegből.
- Minden intézményünk takarékoskodik, megpróbálja átvészelni az az elvonásokkal, miért épp az iskola lenne ez alól kivétel? - tette fel a kérdést Pető Zoltán, aki a konkrét ügyben az iskola vezetőjét teszi felelőssé azért, hogy az utolsó két hétben már nem tanítottak az intézményben. Szerinte nem egyszerre kellett volna elküldenie a négy nyugdíjast, hanem fokozatosan, ügyelve arra, hogy mindig legyen elegendő tanár a gyerekek mellett. Erre a felvetésre egyébként Hegedűs Zsuzsanna azt mondta: elég lelki megrázkódtatás volt a kollégáinak a felmentésük híre, kegyetlenség lett volna még „sakkozni” is az idejükkel.
Az oktatási tárca kezdeményezte az illetékes közigazgatási hivatalnál a döntések kivizsgálását, arra hivatkozva, hogy Tarnabodon sérült a nevelő-oktató munka színvonala. Tájékoztatást kértek arról is, miként kívánja biztosítani az önkormányzat a következő tanévben az oktatás feltételeit. A polgármester szerint össze kell vonni az osztályokat, s akkor kevesebb pedagógussal is ellátható a feladat. A jelenlegi igazgató azonban ehhez a folyamathoz már nem óhajt aszszisztálni: vezetői megbízatása az idén június végén lejárt, ő nem pályázott újra, s más településen keres munkát. Az elbocsátott tanárok pedig munkaügyi pert indítottak a szerintük törvénytelenül megrövidített felmentési idejük miatt.
Szolnoki tudósítónktól
