A fejlett kertkultúrájú országokból Magyarországra is eljutott a vízdivat. Sok száz tó- és medenceépítő vállalkozás kínálja szolgáltatásait, de a tevékeny kerttulajdonos maga is nekikezdhet az építésnek. Mielőtt azonban bárki hozzáfog a tervezéshez, jó tudni, hogy egy néhány négyzetméteres, előre gyártott műanyag tavacska végső költsége is megközelíti a százezer forintot. A másik végletet egy optimális méretű, 200 négyzetméteres fürdőtó jelentheti - ez csak valamivel kóstál többet ötmilliónál.

Aki maga próbálkozik, jobb, ha kicsiben kezdi, s minél több előre elkészített anyagot használ - ezekkel kisebb a hibázási lehetőség. Akkor érdemes nagyobb, drágább építkezésbe kezdeni, ha már megismerte a tavak működtetését. Kész, formára kiöntött műanyag tavacskával jó kezdeni.

Kétféle mesterséges tavat különböztetünk meg: van, amelyik csak gyönyörködtet, és van, amelyikben már fürdeni is lehet. A fürdőtó több mint egy medence, hiszen természetes tavacska illúzióját kelti, és legalább 60-70 négyzetméteresnek kell lennie. A tapasztalatok szerint azonban egy négytagú család által hétvégi úszásra használt tavacska akkor lehet csak öntisztuló, ha vízfelülete meghaladja a 200 négyzetmétert. Az ennél kisebb fürdőtavakban a növények mellett még szűrőre és tisztítószerekre is szükség van a víz egyensúlyának fenntartására.

A pusztán díszítést szolgáló tó lehet néhány négyzetméteres is. Ennek létrehozásához sokféle formájú és méretű, nyomott műanyag idomot árusítanak. Ezt a kiválasztott helyen egyszerűen a földbe ásott gödörbe kell süllyeszteni. Ám nem mindegy, hol: nyáron a kis vízfelület hamar felmelegszik, ezért ajánlott az árnyékos hely - különben a kis tavacska könnyen bűzlő pocsolyává válik. A napos tavon ennek megelőzésére szűrőre van szükség. Elképzelhető, hogy ez is kevés, és vegyszert kell használni. Ezzel viszont a tavacska elveszíti természetes jellegét. Ha árnyékos helyre kerül a formató, és felszínének legalább kétharmadát növények borítják, akkor kialakulhat a biológiai egyensúly.

Akinek a kertje és a pénztárcája engedi, annak ajánlható a 20-50 négyzetméteres tó építése. Minél nagyobb a vízmennyiség, annál jobb az öntisztulási képesség és kisebb a hőmérséklet-ingadozás. A nagyobb tó átlagos mélységének meg kell haladnia a fél métert. Ha hal is lakja a tavat, akkor legalább 1,2-1,5 méteres vízmélységet kell számára biztosítani.

A tóépítés legfontosabb része a szigetelés. Volt olvasónk, akinek az egyik ősszel "megszökött" vizének jó része, s a megmaradt víz kevés volt a halak átteleltetéséhez, hetekig tartó közvetítő akciónk révén tudtunk a többtucatnyi aranyhalnak téli menedéket szerezni. Ha a szigetelés jó, akkor a víz nem szökik, és a talajvízzel sem keveredik. (A párolgás miatt azonban gondoskodni kell a víz pótlásáról.) A tó medre készülhet vasbetonból is - ez a legdrágább, de egyben a legtartósabb szerkezet. Az előre gyártott műanyag teknő mellett egyszerű telepítése szól. A legtöbben a fóliabéléses tóépítést választják, ugyanis ez a legolcsóbb. Ehhez viszont szakemberre van szükség: a rosszul elvégzett illesztések később megbosszulják a takarékoskodást.

A tó telepítése után jöhet az élvezet: buzgárok, szökőkutak, csobogók, madár és állat formájú spriccelők, fúvókák, víz alatti és szárazföldi világítótestek és még sorolhatnánk, mi minden vásárolható a kerti tóhoz, ízlés és pénztárca szerint.

A növénytelepítés előtt azonban jó fejben tartani a tényt: a kerti tó tulajdonképpen mocsár. Vagyis ennek megfelelően kell kiválasztani a felhasználandó növényeket is. Hasznos lehet, ha növényhatározót is visz a vásárló az árudába, ugyanis az eladók nem mindig tudnak pontos információval szolgálni. A növényvásárlás előtt egyébként sem árt a szakirodalmat tanulmányozni. Különösen kezdő tótulajdonosnak nem ajánlható, hogy a természetes élővízből telepítsen át növényt. A természetes vizekben ugyanis tökéletes biológiai egyensúlyban élnek növények és állatok, míg a kerti mocsárban ez nem biztosított.

A kerti tóba halak és teknősök is kerülhetnek. (Vigyázzanak: a szárazföldi teknősök nem tudnak úszni!) A tavacskák menedéket jelentenek a párjukat kereső békáknak, ha sikerül a találka, akkor hamarosan ebihalsereg fickándozik a vízben.

A halak mennyiségét a tó legalább egy méter mély részének alapterülete határozza meg. Négyzetméterenként 60-80 centiméter összhosszúságú hal telepíthető. A halakat csak "beállt" tavakba, az építést és növénytelepítést követő második évben szabad engedni. A vízi teknősök szívesen laknak a kerti tóban. Szeretik a meleget, ezért napozóhelyről is kell gondoskodni. Tudni kell róluk, hogy ragadozók, halat is esznek. Érdeklődő, kalandozó természetük miatt a teknősös tavakat ajánlott 30-35 centiméter magas kerítéssel védeni.

A jövő héten háromrészes sorozatot kezdünk a nyaralási szezon növényápolási teendőiről.

Vízköpő madarak egy szakkiállításon