Ostrom alatt a visegrádi fellegvár
A vár, mint sok hasonló nemzeti emlékhelyünk, a magyar államé, a tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) gyakorolja. Így aztán a jelenlegi vagy az esetleges jövőbeli várúrra csak vagyonkezelőként, az állam vazallusaként tekinthetünk. A fellegvár, mivel természetvédelmi területen áll, a Pilisi Parkerdőhöz tartozik. Ez nem egyedülálló eset, a parkerdő számos egyéb műemléket gondoz, például a budakeszi pálos kolostort. Ilyenkor általában ideiglenes vagyonkezelői szerződéseket köt a KVI és az üzemeltető.
Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója elmondta, hogy szeretnék az összes ilyen ideiglenes szerződést véglegesíteni. A KVI a szakmai döntést, hogy ki alkalmasabb a visegrádi fellegvár üzemeltetésére, az Oktatási és Kulturális Minisztériumra és a Nemzeti Múzeumra bízta, a kérdésben hamarosan döntés is születik. A KVI-nek az ügyben csak adminisztratív szerepe van, de felelősségük biztosítani, hogy a fellegvárat megfelelően üzemeltessék, legyen a nyertes a parkerdő, vagy a múzeum. A visegrádi Mátyás Király Múzeumhoz tartozik többek között a reneszánsz alsó vár és a Salamon-torony. Szőke Mátyás, a múzeum igazgatója elmondta: számításai szerint a fellegvár az évi körülbelül negyedmillió látogatójával nagyjából 100 millió forintos bevételt hozhat, de úgy látja, ezt a Pilisi Parkerdő Zrt. nem forgatja vissza a vár fenntartására, hanem egyéb kiadásait finanszírozza belőle.
Szőke Mátyás szerint szakmai szempontból is logikusabb volna, ha a Mátyás Király Múzeumé lenne az egész visegrádi "épületkomplexum". Így jobb kiállításokat tudnának szervezni, többek között azért is, mert a múzeumnak rengeteg bemutatható tárgya van, csak éppen nem tudják őket hol közzétenni. Ezeket a kincseket a fellegvárban időszaki tárlatokon is bemutathatnák, ami pénzügyileg sem jönne rosszul, hiszen az állami múzeumok - a Medgyessy-kormány 2004-es döntése óta - az állandó kiállításokért nem szedhetnek belépődíjat.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által szolgáltatott adatok szerint viszont a jegybevétel legfeljebb a vár alapvető fenntartási költségeire elegendő, a fejlesztésekre az utóbbi években átlagosan további százmilliót kellett költeni. Ezt az összeget pályázatokon szerzik meg, az önerő körülbelül 30 százalékos. Mint mondják, kiállításaik készítésekor együttműködnek a múzeummal, de állításuk szerint eddig őket a fellegvár ügyében még nem keresték meg.
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban ismerik Szőke Mátyás elgondolásait, de egyelőre nem kívánták kommentálni az ötletet. Jelenleg az Új Magyarország fejlesztési terv elemeként egy pályázatot készítenek elő, mely az összes visegrádi műemlék fejlesztéséről szól. A Nemzeti Múzeummal közösen még mérlegelik, hogy a pályázat, vagy egyéb szempontok miatt kire érdemes bízni a fellegvárat.
