"Egyértelmű voltam. Az azerbajdzsáni radar kiegészítő jellegű, azaz folytatni akarjuk a tárgyalásokat a csehországi radar létesítéséről" - szögezte le sajtóértekezletén Gates, aki a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezett a belga fővárosba, s itt találkozott Anatolij Szergyukovval, az orosz védelmi tárca vezetőjével is.  

Moszkva hevesen ellenzi, hogy az amerikaiak az eredeti terveknek megfelelően 2013-ig 10 elfogórakétát telepítsenek Lengyelországba és egy nagy teljesítményű radart Csehországba. Ezért Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten a Nyolcak németországi csúcsértekezletén azzal az ajánlattal állt elő, hogy az amerikaiak Oroszországgal közösen, egy azerbajdzsáni orosz radarállomást felhasználva építsenek ki rakétaelhárító rendszert.

A javaslatot George Bush amerikai elnök akkor diplomatikusan "figyelemre méltónak" minősítette, ám a NATO illetékesei utóbb kétkedően nyilatkoztak, legalábbis ami a katonai szempontokat illeti. Mind Jaap de Hoop Scheffer főtitkár, mind egyik helyettese, John Colston azzal érvelt, hogy az orosz radar túl közel van a potenciális agresszorhoz. (Az amerikaiak ugyanis az úgynevezett lator államok, mindenekelőtt Irán esetleges rakétatámadásának kivédésére szánják rendszerüket.)

Gates üdvözölte, hogy az oroszok a Nyolcak csúcsértekezletén elhangzott ajánlatukkal együttműködést ajánlottak a rakétavédelem terén. Ugyanakkor - arra reagálva, hogy Washington egy hete az orosz javaslat tanulmányozását ígérte - a védelmi miniszter szkeptikusan nyilatkozott arról, vajon a szakértők még Bush és Putyin július elejére tervezett találkozója előtt képesek lesznek-e valamilyen közös álláspontra jutni.  Gates megerősítette, hogy a NATO-tanácskozáson egyetlen tagállam minisztere sem bírálta az amerikai rakétatelepítési tervet.

(MTI)