A KA-VOSZ (a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége /VOSZ/ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara /MKIK/ által létrehozott részvénytársaság) és a gazdasági tárca közös rendezvényén Kóka János  gazdasági és közlekedési miniszter átadta a hetvenötezredik Széchenyi Kártyát és köszöntötte a százezredik kártyaigénylőt. A ceremóniát megelőző előadásában Kóka János a Széchenyi Kártya sikertörténetét, valamint a kis-- és középvállalati (kkv) szektor szerepét méltatta, míg Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke és Parragh László, az MKIK elnöke a konstrukció és a kis- és közepes vállalkozások jövőjével kapcsolatos aggodalmának adott hangot.

Kóka János elmondta, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya az egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai eszköz: a program keretében eddig kihelyezett hitel meghaladja a 350 milliárd forintot, és ez a forrás közel 18 ezer új munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A miniszter méltatta a kkv-szektor gazdasági szerepét, a GDP több mint 50 százalékát, a foglalkoztatás kétharmadát, az áru- és szolgáltatásexport egyharmadát adó, felelősségvállalással járó tevékenységet. A gazdasági és közlekedési miniszter elismerte, hogy az adóadminisztráció és a bürokrácia az uniós átlagnál 2-3 százalékkal nagyobb költséget ró a vállalkozókra, egyúttal ígéretet tett a deregulációra.
Kóka János jelezte: a következő hét évben az európai uniós forrásokból mintegy 1.500 milliárd forint áll majd rendelkezésre gazdaságfejlesztési célokra, ebből 200 milliárd kapcsolódik a JEREMIE programhoz, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlődését segíti.

A VOSZ elnöke felszólalásában utalt Széchenyire: a polgárosodáshoz vagyonosodásra, ehhez pedig termőre fordítható hitelre van szükség. Demján Sándor elmondta, nem terveznek devizaalapú hitelezést: véleménye szerint ugyanis ennek óriási lenne a kockázata, mivel Magyarország nincs túl a válságon. „Reszkessen mindenki, akinek devizahitele van!” - üzente Demján. A nagyvállalkozó borúlátóan beszélt az ország jelenéről és középtávú jövőjéről, meglehetősen kemény kritikával illette a kormány gazdaság- és fejlesztéspolitikáját. Demján úgy véli, klímakutatás helyett a termelést és ezáltal a foglalkoztatást bővítő beruházásokra, fejlesztésekre kellene több ezer milliárdot fordítani. A VOSZ elnöke sürgette a feketegazdaság felszámolását is. Követelte: az állam tegyen rendet, ne a legálisan működő vállalkozói réteggel fizettessék meg a feketegazdaság miatt elmaradó bevételeket.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is óvott attól, hogy megaprojektekbe és „betonba” fektesse az állam az uniós forrásokat. Elmondta, a következő hónapok vitái arról szólnak majd, merre tovább, milyen prioritások legyenek a gazdaságfejlesztésre felhasználható uniós források elköltésében. Az MKIK kész együttműködni a kormánnyal a vállalkozók érdekében, nem támogatja azonban, hogy a politika új gazdaságpolitikai programokat "barkácsoljon". Parragh László emlékeztetett: a Széchenyi Kártya egy jól működő, innovatív termék, amit az évek során a változó feltételekhez és igényekhez alkalmazkodva rugalmasan alakítottak, informatikai hátterét rengeteg pénzből fejlesztették. A rendszerváltás óta ez az egyetlen gazdaságpolitikai program, amely meg tudta haladni a 10 ezres részvételi számot. Az eddigi partnerek, közreműködők elvárják a kormánytól, hogy a decemberben lejáró állami kamattámogatási rendszert a következő évekre megújítsa.

A gazdasági miniszter nem reagált a felvetésekre, majd - parlamenti elfoglaltságára hivatkozva - távozott mielőtt az újságírók kérdéseket tehettek fel az előadóknak.

(A NOL-t Ungvári Katalin tudósította)