A szélsőségek elleni morális bázis a jognál is fontosabb
Kósáné Kovács Magda, az MSZP EP-képviselője, a tanácskozás fő szervezője az új EU-tagállamok helyzetét elemezve azt mondta: “kritizálni kell azt a közhangulatot, amely nem akar erős morális bázist teremteni a szélsőségesség elítélésére, a demokrácia határainak kemény megvonására. Ezt fontosabbnak tartom még a jogi szabályozásnál is”. Kósáné szerint a szélsőséges nézetek táptalaja az új tagországokban a társadalom széles rétegeinek elszegényedése, a tartós munkanélküliség, a kilátástalanság, de okait elsősorban az általunk nem ismert kultúráktól való félelemben, a tolerancia alacsony szintjében, az egymás közötti kommunikáció hiányában kell keresnünk. Kósáné szerint vannak politikai erők, “amelyek mintegy fátylat borítanak a szélsőségekre, megpróbálják őket a szalonképes politikába integrálni”, ám a megoldást a társadalom morális ellenállásának erősítése, a kisebbségellenes politikai programok és nyelvezetek szalonképtelennek nyilvánítása jelentheti.
Van azonban, ahol éppen a szigorú törvényekben rejlik a megoldás. – Nálunk, Hollandiában nincsen újfasiszta probléma, leszámítva az Ajax-Feyenoord meccsekre korlátozódó futballhuliganizmust. A holland alkotmány igen szigorú: aki fasiszta programmal akar érvényesülni, könnyen börtönben találhatja magát – fejtegette Jan Marinus Wiersma, a szocialista frakció alelnöke.
Hegyi Gyula EP-képviselő, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnökségi tagja arról beszélt: Kelet-Európában – például a lettországi náci nosztalgiával - szélsőjobboldali történelemhamisítás folyik, egyfajta új “hidegháború” a tényekkel szemben, aminek ellenségképe ugyanaz, mint Hitler idején: kommunisták, zsidók, oroszok. Hegyi szerint a térség jobboldali kormányai sem nemzeti, sem szociális ígéreteiket nem tudták beteljesíteni. - Paradoxon, hogy a (szovjet) felszabadítást olyanok hajtották végre, akik maguk nem voltak szabadok, de különbséget kell tenni az abszolút gonoszhoz (a nácizmushoz) képest. Az ettől való megszabadulásban jók és kevésbé jók egyaránt közreműködtek – mondta Hegyi.
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke arról beszélt: mit tehet a civil szféra a neofasizmus ellen.
Brüsszeli tudósítónktól