Egy májusban végzett felmérés szerint honfitársaink jelentős része bizonyos dolgokra igenis hajlandó a környezetvédelem oltárán áldozni. A GfK Hungária piackutató intézet adatai szerint például a válaszadók 71 százaléka kész energiatakarékos izzót, 61 százaléka pedig korszerű elektromos berendezést vásárolni, ha ezzel valamit tehet az energiafelhasználás csökkentése, s így a klímaváltozás lassítása érdekében. Mint ahogy a legtöbb ügyben, persze ebben is elég vegyes a hozzáállás. Magáról a jelenségről szóló vitát a megkérdezettek 11 százaléka eltúlzottnak tartja, vagyis a lakosság több mint egytizede biztos nem tartozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének élharcosai közé. Akár jó hír is lehet viszont, hogy a válaszolók 28 százaléka a helyzetet rosszabbnak tartja annál, amit a kutatók állítanak.

Igaz ugyanakkor, hogy ha energiacsökkentésről van is szó, ennél már kevesebb ember, az ezres mintából csupán 24 százalék hajlandó kevesebbet használni autóját. Valahogy úgy lehetünk ezzel a zöldtudatossággal, mint a szelektív szemétgyűjtéssel. Egy bizonyos, ésszerű határig hajlandók vagyunk elcipelni a külön gyűjtött hulladékot, ám ha a gyűjtőhely túl messze van, nem bajlódunk a feladattal. A legésszerűbb (és leghatékonyabb) persze az lenne, ha a színes gyűjtőedények a lépcsőházban lennének, erre azonban még a főváros belső kerületeiben sem akaródzik áttérni a mindenhol egyenlő módszert, ez esetben a gyűjtőszigeteket erőltető önkormányzatnak. Pedig az egyenlősdi, az egyformaság, ahogy semmiben, úgy a környezettudatosságban sem működik.