Az idei tanévben bevezetett heti két óra "ingyenmunkát" a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete többször is kifogásolta. A szabályozás ugyanis - amellett, hogy több ezer forinttal csökkentette a pedagógusok keresetét, hiszen az addigi túlórákért nem kaptak így pénzt - komoly adminisztrációs terheket rótt az iskolákra.

A pedagógusoknak ugyanis kéthavi bontásban azt is nyilván kellett tartaniuk, hogy mennyit dolgoznak (januárig még azt is rögzíteniük kellett, mennyi időt töltenek otthon, például dolgozatjavítással). Minden bizonnyal spórolási okokból született ez a szabályozás: előtte ugyanis, ha egy pedagógus az egyik héten a kötelezőnél eggyel több tanítási órát dolgozott le, akkor túlóradíjat kapott, ha viszont a következő héten eggyel kevesebb órája volt, nem vontak el tőle pénzt. A kéthavi bontásban vezetett munkaidő-nyilvántartás viszont ezt kiegyenlítette: a fenti esetben mindkét hétre az előírt óraszám jön ki, így a pedagógus nem kap túlóradíjat.

Az MSZP egyébként az "ingyenmunkával" kapcsolatban három módosító indítványt is benyújtott. Az egyik csupán az adminisztrációt szüntetné meg (a múlt héten ezt is támogatta a bizottság), egy másik pedig azt pontosítaná, hogy a heti plusz két "ingyen" órát mire lehet fölhasználni.

Az ügyben még folynak az egyeztetések, hiszen a szabályozás teljes eltörlése jelentősen érintené az önkormányzatok költségvetését. Hogy végül marad-e a "tanári ingyenmunka" vagy sem, arról hétfőn szavaz a parlament.