Hazánk megfelelő úton halad a túlzott költségvetési hiány 2009-es kiigazítása felé, további megszorító lépéseket az EU most nem ajánl - közölte szerdán az Európai Bizottság, mindamellett hangsúlyozva a kiigazítási pálya fenntarthatóságát, a szerkezeti reformok végrehajtását.
- Magyarország 2006 közepe óta jelentős lépéseket tett a költségvetési konszolidáció felé, mérsékelte az államháztartás helyzetének romlását, 2007-re pedig jelentős hiánycsökkentést tett lehetővé. Ugyanakkor továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a túlzott hiány nem szűnik meg 2009-ig. A tervezettnél jobb 2006-os költségvetési eredményekre alapozva ezért fenn kell tartani a konszolidációs erőfeszítéseket, különösen a kiadási oldalon. A strukturális reformokat pedig részletesebben ki kell dolgozni, végre kell hajtani - nyilatkozta Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi EU-biztos, akinek hazánkra vonatkozó javaslatát júliusban hagyhatják jóvá a huszonhetek pénzügyminiszterei.
Brüsszel ezzel együtt igen magasnak tartja a GDP 9,2 %-ára rúgó deficitet, viszont nem kérdőjelezi meg az idei, 6,8 %-ra tervezett (bár később 0,2 százalékponttal lefelé módosított) idei hiánycélt, sőt kisebbet is elképzelhetőnek tart a tavalyi lépések alapján. Az EU most nem kötözködik az infláción, üdvözli a szerkezeti reformokat, kimondja, hogy ezek növeték a 2009-es lefaragások hitelességét, s ezektől függően tartja elképzelhetőnek, hogy 2009-re sikerül-e a kívánt csökkentés (a cél ekkor: 3,2 %).
Péntektől nyilatkozniuk kell az Európai Unióba belépő, illetve az azt elhagyó utasoknak, ha van náluk legalább 10 ezer eurónak (mintegy 2,5 millió forintnak) megfelelő készpénz - ismertette az új, pénzmosás elleni szabályozást Kovács László adó- és vámügyi EU-biztos. Mint mondta, az új szabályok megnehezítik a terroristák mozgását, mivel azonban az összeghatár magas, az utasok többségének nem jelentenek papírmunkát. A vámosok motozhatnak, a csomagot is átnézhetik majd pénz után kutatva. (Brüsszeli tudósítónktól)
A Magyarországról készült dokumentummal párhuzamosan kiadott 2007-es államháztartási jelentés - amely minden tagországot, így hazánkat is külön értékel - világossá teszi: a jövő évi, a kormány részéről 4,3 %-ra tett hiány helyett Brüsszel 4,9 %-ot jelez előre. Nem vesz ugyanis figyelembe olyan, esetleges lépéseket, mint például az ingatlanadó, a rokkantnyugdíj, illetve az öregségi nyugdíj rendszerének átalakítása, vagy az egészségbiztosítási rendszerben a több-biztosítós modellre való áttérés. Az EU bizalmatlan: "hasonló lépésekkel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalatokat is tekintve" előrejelzése azt feltételezi, hogy a bérek és működési költségek nem minden, már betervezett befagyasztása lesz 2008-ban is fenntartható. A magyar belső államadósságot illetően a bizottság újabb növekedéssel számol (2008-ra a GDP 71,3 %-ával; a maastrichti plafon ugyan 60 %, de ezt az euróövezetbe jövőre belépő Ciprus és Málta is túllépi.)
Az EU általában is hangsúlyozza: nem csak a hiány 3 százalék alá szorítása a lényeg, hanem a tendencia fenntarthatósága, adott esetben költségvetési többlettel. Brüsszel úgy véli: 2008 után csak Csehország és Magyarország küszködik már csak túlzott deficittel, míg jelenleg az euróövezeten belüli Portugália és Olaszország, valamint Nagy-Britannia és a négy visegrádi ország.
Brüsszel
Almunia az eddigi magyar deficitcsönnektéssel elégedett, de a folytatást még nem látja tisztán
