A környezetvédelmet a fenntartható fejlődés előfeltételének nevezte kedd esti stuttgarti előadásában Sólyom László köztársasági elnök a tekintélyes Robert Bosch Alapítvány rendezvényén, több száz meghívott vendég, Baden-Württemberg tartomány politikai, gazdasági és tudományos életének neves képviselői előtt.

Az államfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem számára nem csak a természet állapotának megőrzését és a károk megelőzését jelenti. A környezetvédelmet a fenntartható fejlődés keretein belül kell szemlélni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ökológiai rendszer legalapvetőbb, az emberi élet fenntartásához szükséges elemeit - köztük az ivóvizet, a levegő és a talaj minőségét - egy olyan gazdaság veszélyezteti, amely csakis saját növekedését tartja szem előtt, s alig van tekintettel a környezeti hatásokra.

Sólyom szerint nem csak a környezetvédelem fogalmát kell tágítani, de gondolkodásunk és cselekvéseink horizontját is. A fenntartható fejlődést ma már az egész világra kell vonatkoztatni, mert biztosítása globális kihívássá vált - mutatott rá. Ehhez a kérdéskörhöz sorolta a legfejlettebb, illetve a feltörekvőnek nevezett, de valójában visszaeső országok közötti, egyre nyilvánvalóbb különbséget, a szegénység problematikáját.

A köztársasági elnök kiemelte, hogy az Európai Unió márciusi csúcsértekezletén határozatot hozott az üvegházhatású gázok kibocsátásának eddig nem tapasztalt mértékű csökkentéséről, továbbá a megújítható energiaforrások kötelező arányú felhasználásáról. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy az energiapolitika, a klímaváltozás és a szegénység egységes, az egész világra kiterjedő szemlélete került előtérbe.

Ezt az átfogó szemléletmódot Sólyom László egyfajta európai ökológiai iparpolitika kialakulásaként jellemezte. Egyben példaszerűnek nevezte, hogy lehetőség nyílt a tagállamok átlagos kötelezettségvállalásának egyes országonként különböző elosztására. Ez szavai szerint figyelembe veszi azt a dilemmát, amely szerint a fejlődő országok számára az egységes korlátozás hátrányos, általa ugyanis növekedhet leszakadásuk a fejlett ipari országoktól.

A legújabb kori európai történelemre visszatekintve Sólyom László feltette a kérdést, vajon a kontinens középső és keleti felében 1989/90 után lezajlott forradalmi változások egyben esélyt teremtettek-e a környezetvédelmet szolgáló, radikális változásokra is. Általánosságban úgy ítélte meg, hogy nem. Ezzel összefüggésben arra emlékeztetett: néhány nyugati cég a régióban arra használta ki a lehetőséget, hogy még legalább tíz évig felrúgja az unió környezetvédelmi és egészségügyi normáit, ciántechnológiával arany után kutasson, a környezetet kímélő, élenjáró technológia helyett az olcsó munkaerőre támaszkodjon, s veszélyes hulladékot szállítson a térségbe.

A köztársasági elnök szerint az új, demokratikus Magyarország mindennek ellenére új fejezetet nyitott a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés tekintetében. Emlékeztetett, hogy az 1989-ben jóváhagyott, jogállami alkotmányos szöveg több helyen is utalt a környezetvédelemre. Az akkori Európában kivételnek nevezte, hogy az alkotmányban megfogalmazódott az egészséges környezethez való jog, az adatvédelem és az információszabadság, ami egyet jelentett az akták nyilvánosságával.

Sólyom László örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Unió egyre inkább az éllovas szerepét tölti be a klímaváltozás elleni harcban. Úgy vélte, hogy az unió rendkívül nehéz, de megoldható feladat előtt áll.

A feladat azonban elodázhatatlan, az ökológiai és humanitárius katasztrófák elhárítása ugyanis nemcsak a fenntartható fejlődés, de Európa biztonságának is egyik alapvető feltétele - hangsúlyozta stuttgarti előadásában a Magyar Köztársaság elnöke.

 

(MTI)