Az MSZP által a kuratórium élére delegált Gellért Kis Gábor szerint végre elkezdték felszámolni "a hitbizományoknak azt a rendszerét, amely a rádiót eddig jellemezte". A kuratóriumi elnök megjegyezte, hogy az intézményben - ahol évtizedeken át legfeljebb műsorcímek változtak, de a struktúra nem - ma még jelentős a túlfoglalkoztatás.

Mint mondta, életközelibbé, informatívabbá alakították a Kossuthot, az igényes 18-39 évesek ízlésére hangolták a Petőfit, míg a Bartók "bevallottan elitrádió". Megemlítette azt is, hogy a nemzeti főadó hallgatóinak ma szinte kimutathatatlan hányada fiatalabb ötven esztendősnél.

"Az új struktúra indítása után minimum egy év kell, hogy igazán pontos következtetéseket tudjunk levonni" - fogalmazott a kuratóriumi elnök.

"A Magyar Rádió lényegében elvesztette hallgatóit" - jelentette ki helyettese, a Fidesz által delegált Szadai Károly, utalva arra: a Kossuth egyetlen piacvezető műsora a Krónika, miközben a Petőfi rádión öt, a Bartókon 0,1 százalék körüli a csúcshallgatottság.

Gulyás Dénes (Fidesz) - aki egyebek mellett a kárpát-medencei identitás kialakulását segítő műsorokat hiányolta - ezzel szemben azt hangoztatta: azért alacsony a Bartók hallgatottsága, mert az adó "gagyisodik". A szintén fideszes Halász János az idősek esélyegyenlőségét hiányolta a struktúra kapcsán.

A szocialista Jánosi György a hangjátékok fontosságára hívta fel a figyelmet, míg frakciótársa, Schiffer János az alkotóműhelyek megmaradása mellett tört lándzsát.

 (MTI)