Dávid Ibolya, az MDF elnöke köszönetet mondott az Egyesült Államoknak kedden  Washingtonban azért, hogy sokat tett a kelet-európai kommunizmus megszűnéséért. "Mi, magyarok nem feledjük, hogy az Egyesült Államok kiállása nélkül talán még ma is kommunista diktatúra volna térségünkben" - mondta egy fogadáson, amelyet azután rendeztek, hogy Washington belvárosában felavatták a kommunizmus áldozatainak  emlékművét.

Dávid Ibolya - aki Lee Edwards, a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnökének meghívására vett részt az emlékmű-avatáson - figyelmeztetett: a kommunizmus nem tűnt el nyom nélkül a világból, a 21. század elején Kelet-Közép-Európában reinkarnálódik, méghozzá a populizmus, a demagógia alakjában.

Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét Washingtonban

Felavatták a  kommunizmus áldozatainak emlékművét kedden Washingtonban. Az amerikai kongresszustól nem messze elhelyezett köztéri szobor avatási ünnepségén beszédet mondott George Bush amerikai elnök és a magyar származású Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az emlékművet - a szobor talapzatán olvasható szöveg szerint - a  kommunizmus több mint százmillió áldozatának ajánlják és azoknak,  akik szeretik a szabadságot, továbbá "minden rab nemzet és nép szabadságának, függetlenségének".

George Bush - aki az emlékmű felállításáról gondoskodó alapítvány tiszteletbeli elnöke - arról beszélt, hogy az amerikai  fővárosban ez az első olyan emlékmű, amelyet a kommunizmus mintegy 100 millió ártatlan férfi, nő és gyerek áldozatának állít emléket. "A kommunizmus áldozatainak száma elképesztően nagy (...)  tízmilliók haltak meg Kínában és a Szovjetunióban, további milliók Észak-Koreában, Kambodzsában, Afrikában, Afganisztánban, Vietnamban és Kelet-Európában" - mondta George Bush. Az amerikai elnök - aki külön köszöntötte a magyar és lengyel parlament megjelent tagjait - hangsúlyozta: "kötelességünk a halottak előtt tisztelegni". Milan Kundera cseh írót idézte, aki a kommunizmus elleni harcot egykor az emlékezés küzdelmének nevezte a  felejtés ellen.
"A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20.  század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek meg" - fogalmazott Bush. A hidegháború egyik legfőbb tanulságának azt mondta, hogy a szabadság olyan érték, amely nem adott mindenki  számára. A tízmilliók életét kioltó gonoszság és a gyűlölet  valóságos, ma is létezik, a 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor is megmutatta arcát.
"A kommunistákhoz hasonlóan új ellenségeink, a radikális iszlamizmus követői is kudarcra vannak ítélve" - mondta.

Tom Lantos azt mondta, hogy az 1956-os magyarországi forradalom annak volt a megtestesülése, hogy az emberi szellem felkelt a kommunista zsarnokság ellen. Emlékeztetett arra, Bush elnök tavaly júniusban Budapesten járt, hogy megemlékezzen a forradalom 50.évfordulójáról.
A kongresszusi képviselő úgy fogalmazott, hogy a kommunizmus a civilizált világ létét fenyegette, de a 20. században más irtózatos  jelenségek ellen is harcolni kellett. Mint mondta, ő maga a  nácizmus ellen is harcolt és most az iszlám terrorizmus ellen küzd.
"A jelképes erejű 1956-os forradalom nem bukott el, csak halasztódott a győzelme" - mondta.
Mindazok, akik valaha is megtapasztalták a kommunista  önkényuralmat Albániától Észtországig, tudják, hogy az emberi szabadságért, a létezésért folytatott küzdelem elveszett volna az Egyesült Államok segítsége nélkül - hangsúlyozta.

Az ünnepségen számos szenátor és kongresszusi képviselő vett részt, nagykövetek, több amerikai nemzetiségi kisebbségi szervezet képviselői, továbbá külföldi személyiségek voltak jelen.
Az esemény alkalmából rendezett fogadáson felszólalt Horváth János fideszes képviselő is.

A Heritage Alapítvány Washingtonban kerekasztal-beszélgetést rendez a kommunizmus áldozatairól és  bűneiről. Az emlékalapítvány hagyományos, a Truman-Reagan-szabadságérmet átadó gáláján este Tőkés László püspök mond hálaadó imádságot, valmintbeszédet mond Jelena Bonner, a néhai Andrej Szaharov Nobel-békedíjas orosz atomfizikus, polgárjogi harcos özvegye.

A szobor az 1989-ben kínai diákok által a Tiennanmen téren emelt szobor kicsinyített mása. Háttér>>>

(MTI)