A bíróság ítélete szerint az egykori önhatalmúlag kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnökét felelősség terheli horvátok, muzulmánok és más, nem szerb nemzetiségű polgári személyek meggyilkolásáért, kínzásáért, üldözéséért és deportálásáért.

A volt Jugoszláviában 1991 és 1995 között elkövetett háborús bűnökben ítélkező hágai ENSZ-törvényszék 19 vádpontból 18-ban bűnösnek mondta ki az 52 éves Marticsot, köztük abban is, hogy parancsára 1995 májusában rakétatámadást hajtottak végre Zágráb ellen. A testület elutasította a védelemnek azt az érvelését, mely szerint a horvát fővárosban katonai célpontok voltak. A szerb vezetőt csupán a tömeges kivégzések vádja alól mentették fel.

A bírák úgy vélték, hogy az egykori rendőr, aki Slobodan Milosevics néhai jugoszláv elnök szövetségesének számított, "Krajina legfontosabb és legbefolyásosabb személyisége volt", éppen ezért tudott mindazokról a bűntettekről, amelyeket a nem szerb nemzetiségűek ellen követtek el, és amelyek miatt több százezer horvát civil menekült el a területről.

 

Az ügyész életfogytiglani börtönt követelt Marticsra, míg az ügyvéd védence felmentését követelte. Maga a vádlott nem ismerte el bűnösségét, azt állította, hogy csupán népét védelmezte a horvát agresszióval szemben.

Milan Martics 2002 májusában adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéknek, pere 2005 decemberében kezdődött meg.

(MTI)