Sólyom sem taglal, csupán él a jogával, s ha úgy esik, büszkén betlizik. Bevallom, a legfőbb ügyész jelölésekor inkább csak éreztem a becsületes szándékot, de nem értettem, hogy mivégre teszi ki magát a hiúnak tartott államelnök egy bukásnak, ráadásul úgy, hogy jelöltjét sem kíméli. A Polt-fertőzésben szenvedő szocialista frakció heveny tiltakozását nyilván az a félelem táplálta, hogy a Polt-korszak úgy folytatódik, mintha lezárult volna, ám ilyet politikus nem mond. Annál nagyobb ügyetlenséget azonban nem követhettek el, mint hogy Sólyom választását szakmai alkalmatlanság címén kérdőjelezik meg - tudniillik a konzultáció nélküli jelölés az államfő számára pontosan abban a "naivitásban" körvonalazható, hogy ő rátermett, felkészült és feddhetetlen embert akar, személyes ügyének tekinti az "elavult" szempontok szerinti választást, éppen ezért nem izgatja különösebben a leszavazás, a szakmai síkon érkező - ügyefogyott - kritika viszont annál inkább.

Most, amikor másodszor ment kandidáltjával önként tűzvonalba, nem naivitásból tette, s valószínűleg kalkulált a következményekkel kiválasztottja is. Igaz, lehet, hogy mindketten a "boldog békeidőkre" emlékeztek, amikor Polt Pétert úgy választották ombudsmanná, hogy anno köztudottan a Fidesz képviselőjelöltje volt, sőt, állítólag még miniszterként is számba vették. A mostani fiaskó azonban sem a jelölőnek, sem a jelöltnek nem okoz traumát, okosabbak sem lesznek a tapasztalattal, az államfő továbbra is ragaszkodni fog a konzultáció nélküli ajánláshoz, és a közélet jelen állapotában úgy tűnik, annak fontossága, jelképes ereje minden alkalommal nőni fog.

De mit tanult a két legnagyobb párt az első esetből? A szocialisták azt, hogy bár az állampolgári jogok biztosának ajánlott jogászért nem repes a szívük, rábólintanak, a Fidesz pedig azt, hogy mindössze egyetlen szót csatolnak elutasításukhoz: elfogult. Ennyi. Egyetlen szóval sem több. Nincs nyilatkozó, nincs konkrétum, bővebb kifejtés. Nyilvánvalóan azért, mert így csak a minősítés pőre visszautasítása lehetséges, az adalékokkal teli érvek használata inkább gyanús, mint meggyőző. Ráadásul az államfő sem mordulhat föl azért, mert kikezdték szakmai ítéletét. Az emberi ítéletét persze igen, hiszen ő éppen jelöltje pártatlanságáról szólt, de mivel a Fidesz és a KDNP vádja üresen kong, ez mindössze annyit jelez, hogy az állampolgári jogok biztosjelöltje elé politikai értelemben elfogultan állítottak akadályt.

És Sólyom ezt az akadályt nem tudja lebontani. Csak újra és újra megmutatni.

Utóirat: nem hallgathatjuk el, hogy a kelleténél kevesebb voksot kapott jelölt, kollégájával együtt lapunk felkért bírálója. Pikáns, hogy szokásos kritikájukat éppen mai számunkban közöljük. Eláruljuk: sokszor nem esik jól, amit írnak. De szükségünk van rájuk.