A szakértők egyetértettek abban: a feszültség alapvető oka, hogy a felek eltérően értékelik azt, milyen sebességgel kellene  folytatódniuk a reformoknak. Nemcsak kommunikációs csatározásról,  hanem szemléletbeli különbségekről van szó – mutattak rá az elemzők.

Juhász Attila szerint egyrészt politikai jellegű a feszültség:  az SZDSZ folyamatosan látszódni akar, bizonyítani, hogy az MSZP-től  eltérő politikát visz. Emellett valós a szakpolitikai különbség is:  a két párt más-más modellt tart megfelelőnek az egészségbiztosítási  rendszer átalakításakor.

A politológus szerint a két párt az egészségbiztosítási rendszer  vitájában eltúlozza a feszültség szítását. Ugyanakkor a politikai  környezet is kiélezetté teszi a kérdést, hiszen a kormánykoalíció  népszerűtlen, a kormány körüli instabilitást pedig tovább fokozza a  koalíciós vita – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel is úgy látja: a feszültség oka, hogy egyik  kormányzó párt sem akarja vállalni az elmúlt egy évért a  felelősséget.

A szakértő szerint a felfogásbeli különbség nem az MSZP és az  SZDSZ között van, sokkal inkább a liberálisokhoz közelebb álló,  Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett MSZP-szárny és a szocialisták  ”fontolva haladó” csoportja között.

Azzal Kiszelly Zoltán is egyetért, hogy Gyurcsány Ferenc is a  neoliberális gazdaságpolitikát követi – az SZDSZ-hez hasonlóan –,  ezzel azonban kisebbségben van az MSZP-n belül, ráadásul elnökként  alkalmazkodnia kell a saját pártjához. Az is különbség a pártelnök  és a többi szocialista képviselő között, hogy utóbbiak alapvetően a  tagságra és a választókra vannak utalva, és úgy érzik, hogy az SZDSZ  miatt veszítenek a népszerűségükből.

A politológus szerint az alapvető különbség abból adódik, hogy  az SZDSZ mára a modernizáció és az átalakítás nyerteseinek  rétegpártjává vált, míg az MSZP egy tömegpárt, amely minél több  társadalmi csoportot, de alapvetően az átalakítás veszteseit  próbálja megszólítani. A két párt tehát eltérően látja azt a  kérdést, hogy milyen sebességgel kellene a reformoknak folytatódniuk  – tette hozzá. A legélesebb ellentét Kiszelly Zoltán szerint  Budapesten figyelhető meg, ahol alapvetően pénzelosztási kérdések  merülnek fel.

A koalíciós partnerek közötti nézeteltérés azonban nem újkeletű:  már a Horn-kormányban is éles feszültség bontakozott ki az SZDSZ és  az MSZP között – mutattak rá az elemzők.

Kiszelly Zoltán szerint 1994-98 között tisztábbak voltak a  szerepek, hiszen Horn Gyula személyisége és értékrendje merőben  különbözött az SZDSZ-étől és Gyurcsány Ferencétől. A liberálisoknak  épp ezért kevesebb energiát kellett fektetniük abba, hogy  megmutassák saját arcukat – tette hozzá.

A koalíció azonban akkor sem szakadt és most sem fog – mondta  Kiszelly Zoltán. Habár óriási viták vannak, a felek tudják: ha  szakad a koalíció, akkor az az SZDSZ kettéválásával is járna, a  liberálisok egy része ugyanis valószínűleg átülne a szocialista  padsorokba. Ha pedig ez megtörténne, akkor az SZDSZ-ben maradók már  biztosan nem jutnának be a parlamentbe – hangsúlyozta a politológus.  A szakértő szerint a másik összetartó erő az, hogy ha előrehozott  választásokat tartanának, akkor valószínűleg a Fidesz nyerne.

A koalíciós partnerek azért is érdekeltek abban, hogy egymás  mellett maradjanak, mert a 2010-es választásokat az a nagy párt  nyeri majd, amelyiknek két szövetségese lesz – tette hozzá Kiszelly  Zoltán.

Juhász Attila is úgy vélte: egyik pártnak sem érdeke, hogy  túlzottan kiélezze a helyzetet, ezért kompromisszum születik majd a  koalíciós partnerek között az egészségbiztosítási rendszerről, ezzel  pedig enyhül a feszültség.
A 2009-es európai parlamenti és a 2010-es országgyűlési  választásokkal kapcsolatban a szakértő rámutatott: általános  jelenség, hogy a kampányidőszakokban felerősödik az ellentét a  koalíciós partnerek között, hiszen a kisebbik párt megpróbál jobban  látszódni a nagyobbik mellett.

Mráz Ágoston Sámuel szerint attól függ, hogy a választások  idejére mennyire nő meg a feszültség, hogy mennyire lesz sikeres a  kormányzás. Az elemző úgy vélte: ha a megállapodásnak megfelelően  június végéig nem születik egyezség az egészségbiztosítás  rendszeréről, akkor politikai állóháború alakulhat ki a koalíciós pártok között.
(MTI)