Húszéves találkozó Lakiteleken - MDF nélkül

Ki ma az igazi MDF? - nyilván erre szeretnének választ adni Lezsák Sándorék az 1987-es sátorverés huszadik évfordulójára tervezett, szeptember végén rendezendő lakiteleki találkozón, melyre az MDF egyetlen politikusát sem hívták meg.

"Ma a Nemzeti Fórum az MDF, a mi értelmezésünk szerint" - így indokolta némileg sajátosan Lezsák Sándor azt, hogy miért nem hívják meg az 1987-es sátorverés huszadik évfordulójára, a szeptember végére tervezett lakiteleki nemzetközi találkozóra az MDF egyetlen mostani politikusát, így Dávid Ibolya pártelnököt vagy Boross Péter volt miniszterelnököt sem.

Húsz évvel ezelőtt, legalábbis sokan így vélik, a Lezsák Sándor kertjében felállított sátor alatt indult el a magyar rendszerváltás, közel másfél száz, magát népinek, népnemzetinek vagy éppen plebejus demokratának valló értelmiségi - mások mellett Lezsák Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Bihari Mihály, Gombár Csaba, Lengyel László, Kósa Ferenc, Püski Sándor, Szabad György, Konrád György - aki a demokratikus ellenzéket egyedül képviselte -, valamint Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP KB tagja - részvételével. Közülük az 1997-es évfordulóra sokan kaptak meghívást, akkor az MDF vezetését Boross Péter, Gémesi György, Dobos Krisztina, Kelemen András, Demeter Ervin, Kádár Béla, Bába Iván, s nem utolsósorban Csapody Miklós képviselte, aki MDF-alapítótag is.

Lezsák Sándor most nem kívánt nyilatkozni lapunknak sem magáról a rendezvényről, sem a meghívottak köréről. A "hetek", vagyis a lakiteleki alapítók (Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István) nyilvánvalóan ott lesznek, de Pozsgay Imre is kapott már szóbeli meghívást, s "ha úgy kívántatik, beszédet is mond Lakiteleken a huszadik évfordulón" - nyilatkozott lapunknak.

Az már más kérdés persze, hogy a mostani demokrata fórumos vezető politikusok, illetve parlamenti képviselők között nincs MDF-es alapító, Dávid Ibolya, Herényi Károly, Hock Zoltán, Csáky András vagy Boross Péter az 1989-90-es évek során csatlakozott a fórumhoz, mások még később. Arról nem is beszélve, hogy Lezsák Sándornak nyilvánvalóan felül kellene emelkednie a személyes és politikusi sértettségen ahhoz, hogy szívesen lássa otthonának kertjében - ahol kimondták a Magyar Demokrata Fórum megalapítását - azokat, akik 2004 őszén döntöttek az MDF-ből való kizárásáról. "Engem a demokrata fórumból sem kizárni, sem kitessékelni nem lehet, mint ahogy csak jogi úton lehet elűzni azokat a társaimat is, akikkel egykor az MDF-et létrehoztuk" - tudatta kizárása előtt a lakiteleki alapító, demonstrálva: társaival "ők az örökös demokrata fórum".

"Lezsák Sándornak és társainak történelmi bátorságát nem lehet elvitatni, az 1987-es lakiteleki találkozó a magyar történelem XX. századi fejezetének a része" - ismeri el Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, aki már azon az 1979 nyarán rendezett, szerinte "igazi, legelső" lakiteleki találkozón is részt vett, melyen még Illyés Gyula is ott volt. Viszont szerinte az, hogy az MDF történetében jelentős szerepet játszott egykori alapító tagokat nem hívnak meg a huszadik évfordulón Lakitelekre, arra emlékeztet, mint amikor a bolsevik párt hivatalos történetírói a fényképekről utólag kiretusálják az azóta nemkívánatossá vált politikai szereplőket. - Ez Lakitelekhez méltatlan történelemhamisítás - konstatálta Csapody Miklós. Azért azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy öncsonkító hamisítás utólag azokat tekinteni "az MDF-nek", akik mindent megtettek a demokrata fórum felszámolásáért, s a Lakiteleken alapított párt eszmeiségét egy másik párt zászlaja alatt kísérlik meg képviselni.

Ki képviseli ma az 1987-ben megfogalmazott eszméket?

Csurka István szerint a Lakiteleken általuk létrehozott Magyar Demokrata Fórum az igazi MDF, s annak "a jelenleg létező Boross Péter-Dávid Ibolya-féle vacak szervezethez semmi köze". (E ponton mindenképpen említést érdemel: amikor Lezsák Sándor volt a pártelnök, az MDF 2,8 százalékot ért el az 1998-as választásokon. Dávid Ibolya elnöksége alatt a párt a 2004-es EP-választásokon 4 százalékot, a 2006-os választásokon pedig öt százalékot szerzett, parlamenti párt lett. Vagyis a mostani elnök asszonynak köszönheti politikai túlélését.) A mostani MDF-esek azért sem kaptak meghívást Lakitelekre, mert "piszkos árulást" követtek el azzal, hogy odaálltak "Gyurcsány és a liberálisok mellé" - indokol Csurka István, aki szerint még az időközben általa létrehozott MIÉP-nek is sokkal több köze van a lakiteleki MDF-hez, mint a mostaninak.

Az MDF-esek, úgy tűnik, Antall József miniszterelnök színre lépésétől datálják a mérsékelt-konzervatív-európai típusú Magyar Demokrata Fórum "történetét".

- Az antalli örökséget, illetve az antalli gondolatot továbbvivő MDF "az igazi", azaz a Dávid Ibolya által vezetett demokrata fórum - véli Herényi Károly. S egyúttal elismeri: "Ennek valóban kevés köze van már az 1987-es MDF-hez, illetve a Lakiteleken megfogalmazott eszmeiséghez". Van, aki úgy véli, "a múlt alakjai" gyűlnek össze a huszadik évfordulón Lakiteleken.

A Fidesz-kongresszuson volt olyan vitafórum is, melyen arról beszélgettek Lezsák Sándor részvételével: "Ki képviseli Lakitelek értékeit ma?" A kérdés úgy is felvethető: ki az igazi rendszerváltó. A lakitelekiek szerint Orbán Viktor bizonyosan az. A Fidesz elnöke nem volt ott az 1987-es találkozón (Áder János viszont igen), de bizonyára kap meghívást a nemzetközi konferenciára, s valószínűleg ott is lesz.

Lakitelki találkozó Antall József részvételével, 1992. július 6-án
Lakitelki találkozó Antall József részvételével, 1992. július 6-án
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.